Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság VI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1950 (HU BFL XXXV.101.a/3)

1950-06-30

r " ~i i . .- 4 -vita, amelybe azonban mi is bele fogunk kapcsolódni, hogy a gázsi fűzés éo a kéziszámolás & 4 vagy 5 kategóraban tortozik^a. A Függet­len nyomdában is vannak problémák, hogy a gépszedők keveslik a kis formátumú nyomtatványoknak a darabbérét. Az ^pöletfestő és Szóló­nál felvetették, hogy mér munkaterületük van, a tervfelbontás azonban gyakran lekésik, amiatt, mivelhogy nincs elég idő adva a munka meg­rendelése és a munka megkezdése kozott. igy előferdul az, hogy már . dolgoznak a munkások és csak később kapják meg ara elszámoiási lapot. Ebben a/ kérdésben olyan tanácsot adtunk nekik, hogy az ellenőrök és a tervíelbenték munkájának izcnyos átszervezésével igykezzenek saját maguk is belefclyni a kérdés megoldásába. A Központi Vezetőség határozatának III.3 pontja kimondja, hogy "Támogatni kell a terma esgen kiváló öntudatos, dolgozók, az élmunká­sok és sztahanrvisták helyes törekvését, hogy az elavult, a termelést ""'ós a termelékenység emelkedését akadályozó, előrehnladásunkat vissza­tartó rossz normákat korszerű normákkal helyettesítsük." 4 J Ennél a kérdésnél a kerület norau-visztnyairól akarunk aiháöy számadatét közölni. Ezekben az üzemekben a következőképpen alakult a normahelyezet. : Szabatos normában dolgoznak 172C~an, tapasztalatai alapén megálla­pított normában 7o3-an, csoportos normában 524-en, mutot^számbcn 242-2n és időbérben 1213-an. 3 Ez a statisztika töviden ós belősen rámutat arra, hogy a szaba­­• tos normák helyzete kerületünkben igen rossz, még a 4* /-ót sem éri el. Itt ki kell emelni, hogy csak azokról az üzemekről van szó a statisztikában, ahol egyáltalán dolgoznak normában, nincsenek benne azonban a MÁV üzemek egy része, a Nyugati műszakinak az a réaze, ahol a legnagyobb hibák vannak amiatt, mert nincsenek normák megálla­­. pitva, nincsenek benne a Máv nyomda és a kerületünkhöz tartozó kisü­zemek^ igy pl. a Bélyegzőkészítő Nv, Fénymásoló NV. Singer nyomda NV. stb. ‘zekben az üzemekben ugyanis normái ^ egy ál talán ninc3enekmegálla­­pitva, i,.y ezeke a kerületi "százalékot még jobb ani ecsökken tik *s még jobban megemelik az időbérben dolgozó muhkások arányszámát, De nemcsak az időbérben dolg.zó munkások száma igennagy, hanem mint a statisztikából kitűnik, igen sokan dolgoznak az úgynevezett tapasztalati normákban, mutatószámokbon és csopcrtnormakban, Ilyen normák többségében azt jelentik, hogy a normákat nem méréssel, nnneo egyes művezetők, mesterek "iéokarníu becslésével állapították meg, és ezeknek a normáknak a tulnvomó része természetesen már kezdetben is laza volt. Hogy csak egy példát említsünk, n hieinens Röntgen példáját, ahol oz összes kiadott munkáknak, amelyeket teljositmény­­bcrben végeznek el n munkások, kb. lo / van csak felmérve, ^zeket a hiányosságokat a darabbérezés nem számolja fel, hiszen általában a do.rabbérezés esetében nem veszik le a dolgozók normáját, 5./ Gerő elvtárs beszámolójában a többek között a következőket mondotta: "Teljecen helytelen volna azonban ha} aciexisékc a termelé­kenységet kizárul, g azon mérnénk, hogy egy ledolgozott munkarára mekkora termelési érték jut. Van c dolognak egy másik oldala is. mégpedig az, hogy bizonyra összeg kifizetett munkabérre pl. lót ftrint munkabérre mekkora termelési értek esik." Ezt a kérdsét is igyekeztünk részben feltárni oz üzetkben és a következő tapasztalatok: t szereztük. A Siemens Röntgenben a Itt Ft-ra U----------3— J

Next

/
Oldalképek
Tartalom