Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság VI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1948 (HU BFL XXXV.101.a/3)
1948-08-19
■*■■■' — ■ 1 ■ ■ II ■ ■ 1 ■ 1 I. I. I p. . ■ I ——n w-------------------------------. — ■ « r” —| 2 ;7 I JEGYZŐKÖNYV ’vh AT _a VI. kerületben 1948. augusztus 19-én megtartott pilrtb.i zott sági üj^aről.__ Jelen vannak: Ambrusné, Erdei, dr. Gálccaynó, Gerendái, Gergely, Győriné, Jánosi,üehachter Éva, ozebe né, zőke György, Szőke Lajos, Mészáros Pál, tízlovúkné, . bzőlce L.: A kot munkáspárt egyesülésével megindult a fejlődés minden téren. az egyesülés után a munkásegység kérdése mego dodott. Az életszínvonal emelkedett, általában megközelítjük a békebeli életszínvonalat, egyes szektorokban túl is|lépjük azt./b nyászat/Az iskolák államosításával és a beszolgáltatás terén is szép eredményeket értünk el.A reakció ideológiai óikra akarta terelni ezeket a tényeket* Elkerült izolálnunk azokat a tömegeket, amelyeket a reakció az iskolák állfraositása el en akart feli, cználni.- A földosztás kérdésénél is a legnagyobb energiával láttunk hozzá feladatunk elvégzéséhez, de a földreformmal még nem oldódtak meg a problémák* Az iskolák áilamosit sóval Sincs még lez rva a kérdés. Az egyházzal nincsenek még tisztázva a dolgok. A másik kérdés a magyar kormányban történt változásokkal kapcsolatos. A tényt, hogy Szakasits elvtárs lett az elnök úgy igyekeznek beállítani, hogy Szakasits elvtársat felfelé buktattak, hogy ne legyen szava. Ezzel szemben Marosan elvtárs lett a Nagybudapesti Központ titk ra s ezzel bebizonyítottak, hogy a szociáldemokratákat nem állitják félre. - Döntő jelentőségű Kossá és Kádár elvtársak részvétele a kormányban. A külügyminisztériumban aktívabb külpolitikára lett volna szükéég s.ennek elérése céljából a belső erők v ltoztatasára. A munkásság és paraszté g nem kaphatott megfelelő helyet, mert a külügyminisztérium az a hely, ahová munkás és paraszt elemek nem juthattak be azért, mert nyelvi és diplomáciai tapasztalatokra volt szükség, mellyel a munkásosztálybeltek nem rendelkeztek.Azért olyan elemek kerültek be, akiket könnyen felhasználhattak Idegen célokra. Ezen változtatni kellett és megvan rá a remény, hogy ezeket, saját ^ kádereink beállításával pótolni tudjuk. Kádár elvtárssal a Belügyminisztérium élén,jt<j.iga elvt írssal az Iparügyi Minisztérium élé»e|olyan emberek,kerültek, akik^indon tekintetben megfelelnek a követelményeknek nak. a nyugati hatalmak úgy íáyákJ hőgy iá/karikássúg megerősödött a kormányban az áralakítással káncaol’átBan• Itrt pr-tóetárdiktatira készül. - a Jml/kság, mfijgrfiykls|,|?bia ttetni a kis- és (középpnrasztokteal, hogy a progresSjZ$V;Í44Í^Í?^ÉÍf^rtdgJf is vonatkozik, mint a kulákságra. ^Ez azértj van, meri a progresszivitást nem magyaráztuk meg kellőképen. Ezzel sajcjtytyenr''í#emeltük a fejadagot, 40.000 wag0on gabona ven a ra%táralkíbáhi,! artt»ly»V beszolg .Itattak. Ez azéi t von igy, mart sikerült a parasztságot elg«ige telnünk a kulákságtol. A parasztság Iá thatja, „hogy ez az állam lényegében az ő állama. A oan, kok államosítása megszUuJt.a.tté a paraszté g kiuzsorázásut. A lehetőség az egyéni gazdálkodásra mindjobban szűkül. Nekünk az egyéni gazdálkodáson változtatni kell, mert igy termelésünk igín drága, A drága mezőgazdasági termelés magával hozza az ipari termelésnek dr gaságát is. Meg kell magyaráznunk mennyivel előnyösebb a szövetkezeti termelés* A szövetkezés a szegény és közópparsszts g érdekeit szolgaija és az egész magyar népet. A műnk, s-paraszt szövetség k m kimélyitáse érdekében ki kell hangsúlyoznunk, hogy minden eredményünket az ipari munkássúgnak köszönhetjük. L= * . _l
