Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság VI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Választmányi ülések jegyzőkönyvei, 1955 (HU BFL XXXV.101.a/2)
1955-04-12
m ' p .......................... _____ ú Jelen vannak: llőrüsinó , Sáli, Bely, Lelkes, í.h iler, kosa, Pánczél, .-..vin, zagyné, .aranyai, Erdős, Kenné, Goitein, kapcsom, Láz: r, Kar;.ás, Déri, háté, Garll. Gzó ny, Székely* áősanyái, Borosné, iarnáné, Szabó ív.- V ír. ainé, ozla.be jné, Prioszol, Annus, Kőműves, Bajor, Var©a, Somsei, Vígóné, p-lszti , Szabella, ..k, Szentes, o j Li elv társak. I. nk elvt rs: Kern ismeri a PB tagjait és természetesen őt sem ismerik. Száz .Irt van, mert a PB Üléseken nem szólt Pózzá, pedig nem tartozik az.ok közé az emberek közó, akik zavarba jönnek, ha fel kell szólalni. Ez azért volt, mert a megbeszélő ek túlnyomó többségén nem vetődtek fel olyan kérdések, melyekre feltétlenül fel kellet volna szólalnia. A Körösi elvtársnő Erssrtráni 'beszámolója felvetette a felelősség kérdését. £ iné it ott a arra, hogy felszólaljon. Amikor felolvasta a kiküldött határozati javaslatot akkor az tűnt fel neki, ogy a müvusneti .dolgozók nem szólnak„hoz; á a termelési, kérdésekhez. Az' a kérülelT sajátossága, no../„® művészeti intézmények túlnyomó többsége itb van és 'vélemenye szerint izeknek .a problémaib kellene elsősorban tárgyalni, ezeket a.jqroblómákat kellene országossá tenni. Ezek a problémák országos"viszonylatban merülnek fel. A termelési kérdésekhez hozzászólni, ha a könnyűiparról van szó meg tus ja mondani, hogy a kolbász jó, vagy rossz, de a nehéziparhoz nem tud hoz. ász élni, mert nem tudja megáliapitani, hogy egy turbina jó -o vagy rossz, nem is vo na báborsága e. y mérnökkel vitatkozni erről a t ónról. Arra azonban minden kommunistának választ kell tudni adni, hogy ezek a termelőeiők termelési eredm nyelnek eredmény n alapulnak. A művészeknek kell, hog, foglalkozzanak a termeléssel és a termeléssel összefüggő minden társadalmi kérdés.:-el, mert ha úgy vetjük fel •;< kérőóst, hogy a művészetnek társadalom alakitó szerepe van, ak or ez is feltétlenül szükséges. A művészet által nos név élőmunkái; végez. Ha ez igy van és úgy mi, hoz© igy akkor azé kérik, ho-y a művészet • yik, vagy másik üsszefüg,;ősével a „kerületi ”T3' és “yfetfera Tök fo,, Áalkozzanak. íToglalkozz.anüv a művész 1 társra alom átalakító szőreidével, azokkal a probl z.zkkal, amelyek a terme les probléma i is és a lövészettel összefüggnek. Nem akarja art font .ljatni, i.oj miért alakúit ügy, hogy a VI. kerül tben va;inak ezek • m vészéti intézem, ek, e a kerületi PB. vezetőségének oda kell aatni, hogy a müv _sz.zti dolgozók folyjanak be a terme lu-s kérdésébe. y a művészetben a torsai alom alakitó sz , pet nemcsak mell zték, hanem egyensen az ellenkezőjét csinálták azt mindenki tudja, megy mit jelent társ unalom al'-kit ószerep? kost nem ■. kar arra va;, ezni, ;y az összefig, .,-aekot elmondj., hiszen az elvtársak a t u yis tud j • . Azt kell felvetni, hogy/ a nf vészi izlés fejlődőén nem választható ol a nagyközönség, a tömegek lizl ísónek . '•■•• éledésétől. Ez központi kérdés, mert ott tartunk, hogy arról beszúrok szakmai körökben, ho y harcolni kell a formalizmus ellen. Senki no mutat n , ho .y mi is az a realizmus. Vele;: nye szerint ahhoz, hogy egy művészét a maga alakjában kibont ah ózhass on valahol el kei • ke zseni, ila a kerületi PB v- . ető: .. o *- a ..h ho, Lel . zik ezekkel 1 é őse . kel, ... f k lalkozik, zézönüeo , ,.-el ■ mhc L — _J
