Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság VI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Választmányi ülések jegyzőkönyvei, 1948 (HU BFL XXXV.101.a/2)

1948-06-26

JEGYZŐKÖNYV félvétetett 1948, .junius 26-án /: VI. Csengery-u. 68,:/ megtartod vá- I lasztmányi ülésről.

I Jelen vannak:

I Gerencsér György, Gallai Lajos, V.’ollák Ernő,Kubitsch Albert,dr. Tauszk,

Navracsek, Feig,iöldesné, Egri, Eákosi, ^zlovőkné, "ndrődi,Aranyosiné>

I Jászai, Jusztus, Gellert,Kornál, Gerge y I. °ipos I, udai, Takács Zs.

| Tátrai, Schumeth, Győriné, Jánosi, Huttkai, Ágotái, ^mbrusné, Kiss Károly,

I Krautné, Gárdos, Kovács, Stadler, Kertész, .

Gergely I: A választmány első ülését megnyitom,- Hat héttel ezelőtt ala- I kult meg a Magyar Dolgozók Pártja. Az első hat hét a jó, az

^ eredményes és becsületes munka jegyében telt el. Azért gyűltünk

össze, hogy megbeszéljük a következő feladatokat. Az egyesülés után, minden vonalon a legjobb egyetértésben dolgoznak az elv- I társak. - Az egyházi demagógia elleni harcot is a kerület sikerrel vette fel. A részletes beszámolót mindenre vonat*ozólag meghallják Sipos elvtárstól.

I Kedves kötelességet teljesitek, amikor a választmány két tagját

I G a 1 1 a i Lajos és J á s z a i Károly elvtársakat üdvözlöm

abból az alkalomból, hogy Gallai elvtársat az OTI, Jászai elv- I társat pedig a MABI elnökeivé avatták. Mindkét pozicióban úgy

I ‘ fogják képviselni a kerületet, hogy mi büszkék lehessünk rájuk.

I Kivánunk Gallai és Jászai elvtár3aknak sok sikert és eredményes

I munkát•

Sípos: Tisztelt Elvtársak ! Engem bizott meg a VI. kér. pártszervezet, hogy az első váladztmányi ülésen elmondjam, amit a pártszervezet I a választmány elé akar tárni. Az országos kongresszus után ujabb

^ szakaszába lépett mozgalmunk. Az alkotmányos irányitás sokszor

I nehéz volt. A birálat és a széleskörű javaslatok megtétele hi-I ányzott.munkánkhoz. Ez nem kevésszer hibákhoz vezetett. A veze-I tés alkotmányos módszere ne csak frázis legyen az uj történel-I mi helyzetben. A komoly célkitűzések megvalósítása. Nemzetgazda-I ságunk alapvető tényező. A hatalmi viszonyok döntő megváltozása

I teszi lehetővé a tőkés térdeiéSjj < íkhpű^tpzását. A nemzetgazdaság

I fejlődése érdekében tobább "is stükg^eíö Álmagánkezdeményezés.

113 üzemi pártszervezet van került államosítás alá. Hivatali

központ, gyání>jir<fy3/aj|)ffeé^LŐ üzem 59* Az államosítást úgy hajtottuk véir&t*;bJágy Áá' !|jp&é seknek ne legyen idejük változtatásra. Vezető helyre megfelelő embereket helyeztünk, akik megállják I a helyüket. A kádeno^ztáty ezen a vonalon jó munkát végzett. A

[ legmegfelelőbb emtea/ékb®.iválasztottuk ki. A gyakorlat mutatja,

! hogy az államó^itás nyomában a teljesítmény megnőtt, s ezzel

I egyidőben a munkakedv is.fokozódott. A Wertheimer gyárban a 25$

I megnagyobbodott Vezsi mellett, a selejt 5-6 $~ról 2-3 $-ra csök-r

kent. A termelés 174-főI 280 $-ra nőtt. A változás óta az Ervil- I üzemben jelentősen megnőtt a termelés,32 $-al. A reasi:30-ról

| 26 $-ra csökkent. Az órabérek 2.46-ról 2.99-re nőttek. A Marx és

I Marx üzemben az államosítás óta megnőtt a termelés. 120 elvesz| tett munkaórát pótoltak. A Dixi-üzemben minőségjavulás tapasztalható, a selejt 28 $-ra csökkent. - Főleg az államosított üzemekben munkaverseny folyik, Ervil Kötssövő, stb. akik az uj helyzetnek megfelelően felismerték, hogy ezen a térem még nem mindent tettünk meg. Erősitjük a munkát. - Ezzel szemben vannak üzemek,

I A ahol még mindig hisznek a reakció győzelmében a reakciós

|U-------——j

'