Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Aktíva értekezletek jegyzőkönyvei, 1956 (HU BFL XXXV.100.a/5)
1956-08-03
r I nf Kovács et. felszólalásából az tűnt ki, azt szeretne ha a munkásság jövedelme emelkedne csak. Az Igaz, hogy a munkásság vállalta a nagy áldozatokat az ország felépítésében, de a parasztság io. Nem szabad a jómódú parasztság szempontjából nezni. Nálunk se parasztságon belül Igen nagyrótegeződés van. Azok a parasztok, akiiére itt elsősorban gondolnám a jómódú középparasztok. Ne gondoljuk azt, hogy a parasztok általános élotszinvonala magasabb a munkásság életszínvonalánál, tőt néha még alatta van. Felvetették ittaz elvtnrsak, hogy a Pol.Biz. régi és uj tagjai, hogyan tudnak együtt dolgozni. A PB. mostani tagjainak az uj tagok félreállitásóban annak idején semmi közük nem volt. Például Oerő, Hévai 1 et. már régóta tagjai a PB-nek, de azokhoz a dolgokhoz, amit Farkas MihólyrŐl felolvastak semmmi közük nem volt. Egyetlen, amit fel lehet vetni, hogy miért nem gyakoritok megfelelő ellenőrzést Farkas tájékoztatói felett. Az előfordult események tíerijáék nélkül nem is történhettek volna meg. Visszatér a KV. julius 18-i határozatára. Néhány leglónyegesebb vonását a beszámolónak nem árt újból felidézni, pl. " pártegy8éggel a szocialista demokráciáért". A mi népi demokráciánk sokkal demokratit kusabb, mint a polgári demokrácia. Ezt meg akarja erősíteni. A polgári demokrácia is és a népi demokrácia is közös egy formában a szabadságban, de alapvető különbségek vannak. Az összes polgári öemokréciá ba beletartozna* a kizsákmányolásra való jog szabadsága, Afiol ez ve- 1 szélytetve van, ott belegázolnak! a demokráciába. Minálunk a kizsákmányolásra való jgg nincs biztosítva. Nálunk is van még kizsákmányolás, de ez jelentéktelen. Nálunk azok az eszközök, amelyek a demókratikua jogokkal való éléshez szükségesek, a dolgozó nép és az állam kezében vannak. Pl. sajtó, gyülekezés, egyesülésre való helyiségek, biztositánafe. Meg van a lehetősége annak, hogy ezekkel a jogokkal a dolgozók éljenek is. A változások, amelyek az ország életében a felszabadulás óta végbementek a népidemokrácia következményei. A munkásokból és parasztok fiaiból kerül ki a vezetők nqgy többsége. De ami most van, még nem a-i. amine* lennie kell. A személyi kultusz és következményei oda vezettek, hogy sok esetben elnémult az alkotó kezdeményezés. Túl Centraliaztikus apparátus alakult ki. Sokan illusztrálták a felszólalók közül, hegy még az igazgatónak sincs joga, szóba került,hogy még a aiiwi minisztériumoknak sincs, kinek van ükkor ? Senkinek. Sikerült kialakítani a határozatoknak olyan rendszerét, amely megfoszt mindenkit az önálló kezdeményezés lehetőségitől. Dgy kicsit eltúlozza a dolgokat, de a lényeg ez. Egy nagy bürokratikus rendszer létezik, ezernyi és ezernyi paragrafussal. A KV. utolsó határozata nagyon határozottan megmondja, hogy ezzel a rendszerrel fel akarunk számolni. De amit a gazdasági mechanizmussal kapcsolatban elmondott, az ide is vonatkozik, hogy ne várjunk nagyon gyorsan alapvető változást. Az a fontos, hogy nagyon határozotton lépjünk rá, erre az útra, amelyet a KV. határozata mutat meg. Ennek a határozatnak hitele van. Ez a határozat mély és őszinte önkritkát alkalmaz. A határozat a saját £ éldáját igazolja, hogy mi az önkritika jelentősége. Haxjunius 3o-l aákax határozatot vesszük, megállapítható, hogj pártfunkciunáriusok és jóhiszemű pártonkivüliek között, sokan voltak olyanok, akik kétkedéssel/f# fogadták, mert különböző előző megnyilvánulásom és tapasztalatok alapján úgy értelmezték, hogy semmiféle demagóia nem tarthatja vissza^V-t, hogy határozottan menjen előre, de úgy értelmezték, sokan, hogy "pofa be".Részben ajpárt első titkára volt az, aki nem tudott megfelelően a kifi 1 - |
