Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1955 (HU BFL XXXV.100.a/3)
1955-03-22
F- * .” rt ■ Kérdés: Nőm veszélyeztetik-e a munkás-paraszt szövetség mugszilurditá- TM sát a szabadpiaci árak? A kérdés lényegében azt fejezi ki, hogy a szabadpiac^, alku alapján kialakuló árak nera szolgálják a munkásosztály érdekeit, nert a váráriokát clidogenitik a parasztságtól és igy nemhogy szilárdítanák a munkás-pa' raozt jzövetbcéget, hanem ellenkezőleg v.o zélyeztetik azt,. Szükséges lenne tehát a sz badpinci árakat, rohdeletekkol megállapitani* Az uj szakasz politikájának középpontjában két főfeladat áll: egyrészt a hatalom megszilárdítása és ennek elengedhetctlénül .feltételeként a munkás-paraszt "zövotoég megszilárdítása, másrészt a népjólét állandó emelése és ennek döntő láncszeme, a mezőgazdaság fejlesztése. A két feladat szorosan összekapó ;olódik és a megvalósítását helyes gazdaságpolitikával kell biztosítani. Ahhoz, hogy megvilágítsuk a holyes gazdaságpolitikát, mely a munkás-paraszt szövetség megszilárdítása, a szövetségen belüli ellentmondások kiküszöbölés 're vezet, elsősorban ir tisztázni kell a munkás-paraszt szövetség politikai és gazdasági alapjait. A munkás-paraszt szövet .ég alap\ ja a két o ezt ály között fennálló kölcsönhatás éo érdekeik azonossága. A • ''fe-kapit alizmusból a szocializmusba v ló átmeneti szakaszban, tehát 0. jelenlegi időszakban, a két osztály között legfontosabb kölcsönhatás az, hogy a munká .osztály csakis a parasztsággal szövetségben tarthatja és : szilárdíthatja mog a munkáshat almát és a parasztság csakis a prolotáriátus segítségével szabadulhatott meg a földbirtoktól, a kizsákmányolás tói én a kapitalizmus nyomorától. A két osztály érdekeinek azonossága első• sorban is abból következik, hogy mindkét osztály dolgozói, saját munkájukból teremtik elő a létük fenntartásához szükséges eszközöket és együtt alkotják a dolgozók túlnyomó többségét. A társadalom.élete elsősorban ennek a két osztálynak a munkáján, alapszik. Mindkét osztály ki zsákmány olt volt a múltban, tehát mindkettőnek érdeke kizsákmányolás végleges felszámolása, a szocializmus felépítése. Mindkét osztálynak érdeke, hogy kölcsönös erőfeszítéssol növeljék az ipar és mezőgazdaság termelését, ezáltal emeljék a nép jólétét, a-z anyagi és kulturális felemelkedését. Az osztályérdekek azonossága mellett azonban természetesen ellentmondás ré is áll fenn a két osztály között, amely az eltérő termelési viszonyok és életfeltételekben gyökeredzik. Azonban nem az ellentétek, hanem az érdekközösségek az uralkodó jellegűek a két osztály viszonyában, hiszen osztályt örckvésüket csak a kizsákmányolók elleni harc árán tudják megvédeni, éo a szocializmus felépítésén kei észtül tudják bi zt o.s i tani. Az ellentmondások tehát, melyek a különböző tulajdonviszonyokból származnak, helyes g7zdaoágpolitikával nogoldhatók. A tulajdonviszonyok különbözősége ibbnn jelentkezik, ho.y a munkásosztály a termelőeszközök közös szocialista tulajdona alapján áll, nj..; a ki áry.- M termelő parasztság termelőeszközei ma gántulajdohban vannak. A munkásosztály által előállított termékek áll ai tulajdont képeznek, .a dolgozó parasztok pedig az általuk előállított termékekkel magantulajdónként rendelkeznek* A tulajdonviszonyok különbőz sége szükséges só teszi -.z árutermelés és az árucsere fenntartását. A munkáé o • st ály áltól a parasztsággal v ló cserére termelt áru és a parasztság térmékfcloolegesi piacon cserélődnek• A két osztály gazdasági összefogásának z al pja tehát az árucsere, melynek fejlesztése és kiszélesítése mindkét osztály közös 'rdcko, mert hiszen igy kap a munkásosztály egyre több mez ; -azdaági terméket, élelmi zert, ip^ri nyersanyagot, másrészt a pár szt" ég igy jut c.-yre több termel isi eszközhöz és in rcikkhoz. I_________________________________________-fe—— |
