Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1954 (HU BFL XXXV.100.a/3)
1954-09-10
pmmmm i ... ~i Terdik etnő: Azzal szeretném még kiegészíteni a Népművelési Minisztérium Párt-Végrehajtóbizottságának munkáját, hogy a PVB. munkájában « látszik a kollektivvezetés érvényesülése. A PVB. tagjai mindig a lehető lég lelkiismeretesebben végzik el a rájuk bizott feladatokat. Azonban szeretném megemlíteni azt, hogy nagyon sok alapszervezetben hiányolják, elsősorban Adorján elvtárs személyes megjelenését, és azt hiszem, hogy ezen javaitani kellene. JKz a helytelen módszer a többi minisztériumban, is megmutatkozik, hogy a minisztérium PVB„ titkárai legtöbb idejüket a különböző értkkezleteken töltik el, és kevés idejük marad igy a közvetlen kapcsolat fenntartására, illetve kiszélesitésérg az alapszervezeteknél. Ha ezen am módszeren bizonyosmértékben nem változtatunk, akkor eljutunk oda, hogy a Pártbizottság titkárai, elsősorban sokkal inkábjj a vezető elvt 'rsak szemszögéből Ítélik meg a dolgokat, és nem fogják ismerni a dolgozék véleményét. A pártosoportok munká jár al kapcsolatban az a tapasztalatom, hogy a pártcsopor télét rendszeres az alapszervezetekbeh. ri. Nem lehet tapasztalni azt, hogy mechanikusak lennének ezek az értekezletek, márcsak azért sem, mert nincs egy konkrét idő megszabva, hogy milyen időközönként tartsanak pártcsoportértelcezletet. Pl. minden taggyűlés előtt tartanak összejövetelt, de ha a munka ugy kívánja, de kor esetleg 2-3 hetenként is. Jé tapasztalat az is, ho y sokkal többet foglalkoznak a pártcsoportbizalmi elvtársak elvi, ideológiai, kultúrpolitikai kérdésekkel is. Vannak azonban olyan jelenségek is, hogy - különösen a kisebb alapszervekben, ahol csak 3-4 pártbizalmi van - a pártcsoportvezetőlc öntevékenységét egyes vezetőségi tagok akadályozzák. így fordtil az is elő, pl. hogy ezekben az alapszervezetekben munkaidő alatt beszélik meg egyenként a pár tbizalmiak feladatait. Sfe-^es et.: Egyetértek azzal, hogy a politikai nevelőmunka bázisai a pártosoportok kellenek, hogy legyenek. Bár az előtrejesztésből ugy néz ki, hogy van fejlődés, de ez nem kielégítő. A pártesoportértekezletek azok, ahol csőmé kérdést napirendre tűznek. Keresik az elvtársak a módszert és azt, hogy milyen tartalommal töltsék meg a pártdsoportok munkáját. Hogyan támasszák alá a pártcsoportok munkájával a hivatal munkáját. Ezzel kapcsolatban vetem fel azt, hogy aggályaim vannak. Az az érzésem, hogy egy-egy pártcsoportértekezlet átalakul osztályértekezletté, vagy termelési értekezletté, ahol olyan kérdéseket tárgyalnak meg, amelyekebtulajdonképpen az osztálynak magának kellene tárgyalni. Pl. im a szinházi főosztály megtárgyalja, illetve felülvizsgálja a raüsorpolitikát. Nem helyes, hogy az osztály munkáját kisajátxitja a pártcsoport. Ezt a munkát az egész osztály előtt kell tárgygiimi. Az helyes, ha a pártcsoport megtárgyalja a kommunisták munkáját ebben a kérdésben. A másik kérdés összefügg a statisztikával. Ebből a statisztikából azt látjuk, hogy 4 osztályvezető von ebbe a munkába illetve a népnevelőmunkába bevonva. Egyetlen egy főosztályvezető sincs beosztva. Tudjuk azt, Hogy a Népművelési Min. I 7 fl
