Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1956 (HU BFL XXXV.100.a/1)

1956-04-15

Hfl k kiállást és a hibákat ia ismer jók^ el, niert másképpen helytelen ada­tok kerülnek tovább. Nem szabad alkaxmazni azt a módszert, hogy amikor valaki őszintén feltárt hiányosságokat^ #a következő válasz­ban azt mondjak, hogy ez persze az oiv tarsak ni bája. Arai az egészségügy kérdéseit illeti, nagyon sok mindent elmondottak már. Nem bocsátkozom ismétlésbe azonban, amikor felhívom a figyel­met, hogy az illetékes szervek az egészségügy kérdéseit súllyal vizsgálják és lássák mag, hogy az egészségügy javítása amellett, hogy “az életszínvonal emelései szolgálja, pozitív mértékben a ter-1 rnelés növelését szolgálja. Meg kell azt mondani, hogy a Tervhiva­talban és a Pénzügy miniszteri ómban elharapózott a mennyiségi és mi­nőségi fejlődés közötti differenciaképpen, ahol mechanikusan nem veszik figyelembe, hogy adott esetekben a minőségi fejlesztés segít­séget jelent a mennyiség vonalún is. xélda: a ke nő szol rálátnák 25- á-ban vannak olyan állomásai, amelyeknél január 1-től december öl­ig heti 1 szabadnappal éjjel-nappal szolgalatban van a mentő személy­zet akkor, a mi kői időközben a szolgálat 3-4 szereése emelkedett. ^ Itt a létszámemelés semmiképpen sem mennyiségi, hanem minőségi fej­lesztést jelent. Egy általános hibára hívom fcl a figyelmet. Megépítünk gyönyörű egészségügyi intézményétéi és amikor ezeket karban kell tartani vagy helyezni, akkor meglehetősen szűkmarkúén bánnak a hitelekkel, pedig az”nagy népvagyon megérzését segitene elő. Ez nemcsak az épü­letekre, de'a felszerelésre is vonatkozik* Egy kórdést még, ami különösen fájdalmas: a mentőgépkocsi helyzet. Nagyon nahpz kérdés. Azn Egészségügyi Minisztérium messzemenően támogat bennünket, de még magasabb szervek segítségére volna szük­ség* Két héttel ezelőtt Moszkvában járva, örömmel tapasztaltam, hogy a mentőszolgálat ugyanolyan tipusu gépkocsikkal jár, mint a legfelsőbb állami és pórivezetők* Tudom,~hogy a gépkocsihelyzetünket nem lehet összehasonlítani a Szovjetunióéval, de fel kell tenni a kérdést, hogy nem lehetneóe az állami gépkocsipark észszerű átcso­portosításával ezeket az égető kérdésükéi, megoldani. Egy kérdés, ami döntő: az alkoholizmus kérdése, ami minket mentő­kel egészen közelről érint. Az egyén szempontjából és családja szem­pontjából döntő jelentőségű kérdés, és a népgazdaságban végzett munka szempontjából igen sok az emiatt mulasztott napok száma.Va­lamit kellene tenni ezen a téren, hogy ez a korlátlan alkoholfo-Íyasztás megszűnjék. Azt tapasztaljuk, hogy különösen kórházak rnel­­ett nyitnak italboltokat, tíz velünk szemben előzékenység, nem kell messzire szállítani a részegeket* Sokat beszélünk a racionalizálásról, ós a bürokrácia elleni harcról, Természetes, hogy ezt alulról is kell végezni. Nem lehet rcxak azon­ban csak alulról befejezni ezt a munkát. Elsősorban arra van szük­ség, hogy felülről általános elveket kapjunk, bizonyos eljárásokat. A felsőbe szervek kérnek különféle kimúl a tás okát az' alsóbb szervek­től. ezek önhatalmúlag non tagadhatják meg ezek elkészítését. Fel­tétlenül szükséges felülről megnézni, hogy mit lehetne eltörölni anélkül, hogy abból bármilyen kar származna. — ■ - __________________________ r ~i- 22 - * I . 2 3-

Next

/
Oldalképek
Tartalom