Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1956 (HU BFL XXXV.100.a/1)

1956-04-15

r n A felajánlások meg is érkeztek, azonban a későbbi ellenőr­zések során kiderült az* , hogy ezekkel csak a vezetők fog­lalkoztak, akik nem mozgósították és nem kaposolták meg a dolgozók széles tömegeit. Holott ennek nem ez lett volna a célja, hanem hogy a dolgozók tegyék meg felajánlásaikat. Ez a példa is mutatja azt, hogy hogyan fensnKk lehet egy nagy célt szolgáló határozatot bürokratikussá tenni, aminek ered­ménye csak az lehet, hogy a határozat végrehajtása osak for­mális lesz. A beszámolónak a pónzüffimriuiisztérium főosztály vezetőjével /személyzeti főosztály/ kaposolatéos megállapításait elhamar­kodottnak tartom, nem pontosan úgy áll a dolga, ahog y a be­jelentés közölte. Nem tudja, hogy a területi pártbizottság kivizsgálta-e az ügyet, annyi bizonyos, hogy a pénzügyminisz­tériumban nem voltak kint. Egyébként a pzemélyzetl főosztály vezető álláspontjával egyetért. Fogarasi elvtárs. A kongresszus foglalkozott a szocializmus építésében a tu­domány jelentőségével és bírálatot mondott a tudományos élet különböző hibáival kapcsolatosan. Különös részletességgel fog lalkoaott a kongresszus a politikai gazdaságtan közgazdasági tudományával. HrusaBov elstárs beszámolójában kiemelte, hogy a jelenlegi szakaszban a marxizmus gazdasági vonatkozásai a legdöntőbbek és a kommunistáknak a kötelességei ezen a té­ren a legfontosabbak. Kétségtelenül kárt okozott a dogmatiz­­musnak és a személyi kultusznak erős megny ilvánulásai, aminek következménye az volt, hogy a politikai gazdaságtan elméle­tét egy személy irányította és minden lényeges tételét egy sze­mély dolgozta ki. Ez nagy mértékben akadályozta a tudomány fejlődését. Ezzel foglalkozni kell és tudatosítani mindenki­vel, aki k zgazdaságtudománnyal foglalkozik. Egy elvtárs azt a megjegyzést tette ezzel kapcsolatosan, hogy Lenin et. ls tévedett, miért ne tévedhetne Sztálin et. Ez Így igaz is, azonban hozzá kell tennünk azt, hogy Lenin et. mindég belát­ta tévedéséit, viszont Sztálin et. élete utolsó időszakában nem volt hajlandó elismerni tévedéseit. Ebből következik az, hogy Sztálin et. tételeit alapos vizsgálat tárgyávaá kell tenni abból a célból, hogy felhasználjuk belőlük azt, ami ma­radandó érték éa helyes tételekkel pótoljuk azt, ami nem jó. Vitatható Sztálin et-nak a szocializmus gazdasági törvényei­re vonatkozó egyes tételeinek helyessége. Vitatható az, hogy szükséges-e és lehetséges-e, kmgyxK egy társadalmi alakulat törvényszerűségeit egy alaptörvényben összefoglalni és a többi törvényeket ebből az alaptörvényből levezetni. Ez dog­ma ti zraushoz vezet és ezeket a kérdéseket alapOB vizsgálat tárgyává kell tenni. Ami a szocializmus gazdasági törvényeit illeti, még osak a kutatás kezdetén vagyunk és legfontosabb feladatunk a gazdasági valóság sokoldalú tanulmányozása. Helyep ós fontos harcolni a szubjektivizmus ellen, de ezt a haroot mj:n^ap,<i£.ap3q?éjHM csak a va. lóság sokoldalú elemzésével folytathatjuk. Nálunk a tudományos életünkben a hiba nem a dogmatízmus, hanem a tudományos mun;a nagyarányú leueo "ülése volt. Sok kitűnő képzettségű elvtársunk kizárólag gazdasgi nunlcával foglalkozik. Amikor Sztálin elvtárs közgazdasági műve meg­jelent, az elméletnek ez a lebecsülése nálunk elvileg meg-Í szűnt. Ez a mü hozzása itett bennünk t a tudományos munka megbeeeüléséhez. Ezután nálunk is bizonyos dogmatizmus ala­’ .* y.n-imX*twn«tnk reálisan a közgazdasági való­_________ AS _____ ___________

Next

/
Oldalképek
Tartalom