Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1950 (HU BFL XXXV.100.a/1)
1950-06-11
r .... ~i Először kitöltetjük a dolgozókkal a versenyvállalási űrlapot, mielőtt megállapítanánk, hogy milyen célkitűzéseket akarunk elérni üzemeinkben, melyek a termelésben mutatkozó döntő hiányosságok,amelyek megszüntetésére dolgozóinkat mozgósítanunk kell. így azután a versenyvállalásoknak mintegy 2o-25 %-a nem konkrét, nem kiértékelhető. Jellemző példa a Duna cipőgyár esete, ahol az egyik dolgozó vállalta,hogy munkájának minőségét 12o ?6-ra megj aüt ja. Másik nagy hiányossága versenymozgalomnak, hogy a verseny nyilvántartása és kiértékelése nem volt egységes. Nem tudtuk pontosai a nyilvántartás helytelen módja miatt, hogy hány egyéni versenyzőnk van tulajdonképpen és gyakran előfordult, hogy szakszervezeteink olyan dolgozókat népszerűsítettek, - mert a kiértékelés csak az átlagteljesitményszázalék alapján történt, - mint Suhajda Márton a Hirsch bőrgyárban, aki 5.3oo perces bérc alást követett el. A verseny kiértékelésének ez a hel telen módja az teredményezi ezután, hogy dolgozóink a versenyben nem a termelés emelésére irányuló mozgalmat, hanem a magasabb kereset lehetőségét fogják látni. Feladatunk tehát gondosan előkészíteni a versenyszerződeoeket, ráirányítani a figyelmet az üzem szűk kere ztmetszeteire és _ ellenőrizni, hogy valóban a legszorgalmasabb és legjobb minőségű árut gyártó dolgozók kapják a jutalmat és kitüntetéseket. Gerő elvtárs a Központi Vezetőség ülésén mondott beszédében rámutatott arra, hogy üzemeinkben nem érvényesül a vállalatvezetők egyéni felelőssége. Es valóban, a mi üz meinkben is nem ritka az a jelenség, amikor a pártszervezeteink elhanyagolva a politikai nevelő munkát, önhatalmúlag intézkednek és adnak ki utasításokat termelési kérdésekben. Amikor azután hiba van és felelősségre akarjuk vonni a vállalatvezetőt, ő azzal védekezik, hogy a párttitkár adta ki a helytelen utasítást. Láttunk ilyen jelenséget többek között a Táncsics bőrgyárban, f authn rban, Bamertban és sok más üzemben. e meg kell mondanunk, hogy nemcsak üzemi pártszervezeteinket terheli ezért a felelősség,.hanem mi magunk sem foglalkoztunk megfelelő módon politikailag a vállalatvezetőkkel. Sok esetben a vállalatvezetőktotít.szakmail g és politikailag megbízhatatlanok, ^ helytelenül történik az ő kiválasztásuk és le kell őket váltani. Persze, közben a termelésben, mint a HPS-ben sorozatosan.elrontott anyagok és tönkrement gépek példája mutatja, súlyos ká okát okoznak. De a megbízható vállalatvezetőinkkel sem foglalkoztunk eleget politikailag és igy azok gyakran intrikákat folytatnak pártvezetőségeink és párttitkáraink ellen, nem hogy összehangolnák a termelés munkáját a politikai munkával. Az ellentétet a Párt és a vállalatvezető között alaposan kihasználja a reakció, A Budavidékiben pl. ahol a vállalatvezető nem elég határozott és nem hallgatja meg apártszervezet figyelmeztetéseit, minden nagyobb megmozdulásunk, április 4, május 1, stb. előtt az anyaj minősegét lezo nt ják. A Lákkresték gyárban és sok más üzemben a reakció gyújtogatással szabotál. Az újpesti cipőgyárban a honvédségi munkák elszabotálása miatt az egész üzem vezetőségét le kellett váltani. Több millió forint az a kár, amelyet a pártszervezetek ellenőrzésének hiányossága éss a vállalatvezetőink műszaki vezetőink felelőtlen munkája nemzetgazdaságunknak ilymódon okoz. Hozzá kall még ehhez tennünk azt, hogy nemcsak a vállalatvezetőkkel szemben folytatunk helytelen politikát, hanem műszaki vezetőink megítélésénél is két végletet tapasztalhatunk. Az egyik az, amikor a párttitkár és a vállalatvezető is kijelenti, - mint pl. a I HPS-ben. történt, vagy a Bamertban, - hogy a műszaki vezetők 7 o
