Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1948 (HU BFL XXXV.100.a/1)
1948-05-23
r y\ n "4" ^!!íi\2íh aki ezt a fegyelmet megbontani akarta volna. Ha az illegalitás nem ilyen kádereket nevelt volna, ágy ezt Pártunk mai ereje ís megérezné. Ezt a vasfegyelmet, ~ mely .zónban tudatos és önkéntes fegyelem - a D.P.-án belül is érvényesitenünk kell. . Őzdp-ban a legutóbbi időkig nem volt egység és a bal- és jobbszárny harca súlyos teher volt a gárt akoiokepességén. .. Lí.D.Pl-ba csak azokat a li..gyomé na okát visszük át, amelyek a haladást és az egységes munkásosztály ágyét • • szolgálják. demokratikus centralizációhoz tehát a jövőben is”rugaszkodni fogunk és kiál .-ki tjük a munkásosztály vezető szervezetét, organizációját, a Magyar Dolgozók Pártját. ];z a párt fogja megszabni a tömegszervezetek, az „ÍÍDS2 és a őzakszervezetek irányát és politikai vonalát is. Az egyesülés után Pártunk oly erőre telt szert,hogy biztos kézzel nyalhat olyan zugokba is. ahol bíztak ■ bban, hogy elkerüli a dolgozok osztályának xigyelmét. A ’arxista-Leninista elmélet alvpján diadalra fogjuk. Vinni ok-'-r: tuskat és meg fogjuk tudni védeni népi demokráciánkat. Az egyesült pártban a munkásosztály legjobbjai fognak össze a parasztsággal és haladó értelmiséggel”és ez ^ a hat?Írass szövetség meg fogja valósítani Pártunk végső cél;át, a s z ocial. i zraus fel ép itősét. Dóka László •elvt 'rs. a őadp.nevében köszöhetet mond Losonci elvtársn:}: beszámolójáért és megjegyzi, hogy az már semmi mondaniv lét nem hagyott részére, kimondja”, mi a tulajdonképeni célja a két párt egyesülésének: "... két párt egyesülésének célja dolgozók osztály.helyzetének gyakorlati feljavítása. Az uj cárt célja nemcsak > politikai programra megvalósitasa, hanem a fejlődési folyam: t eredménye is, mely most érett meg a megválósitásra. már Vörösmarty megjósolta az uj irány előretörését. A kommunista kiálltvány oedig megáll api totta, hogy a politikai pártok egységét megbontja u munkások egymás közötti.versenye, de ez ■ z' egység mindig és mindenhol újra fel fog támadni. Ahhoz, hogy a dolgozók osztályának egysége megvalósulhasson előbb szükséges a dolgozok pártjainak egységet megteremteni, mert a munkásosztály legyőzhetetlen, na a dolgozók az--les réte^ gei.szoros kapcsolatban egymással, hurcolnak a közös célért, majd teljesen összeolvadnak a col elérésében. Itt elvtürdak egy történelmi folyamat szükségszeré állomásához érkeztünk el, egv ujabb fejlődéshez melxr előbbre viszi a dolgozok osztályának ilg- ét. Utalok az lü47-es választásokra, ahol a szara, elvtársaim nem a" Pfeiferre és Larankovitsra leadott szavazatok tömegét néztek, csak az volt számukra lényeges ,,högy az km? mennyivel kap több szavazatot, int a őzdp. és igy elvetették a harcot,"a közös harcot a reakció ellen. szám.jobboldal iyányitása következtében a.Szdp.-ben soh: nem látott párt sovinizmus: jelentkezett. nemzetközi helyzet is segítségére volt ennek az irányzatnak és sikerült a párt akkori látszólagos egységét megbontania. Őok példa van erre elvtársak, hogy valahányszor 1 munkásság megtalált' egymást, egységbe tömörült közös” érdeke' védelmére szövetkezett, akkor a reakció hol zsidó kérdéssel, hol frakciók létesítésével és. támogatásával vagy bármilyen más raeklékvágánnyal mega!adélyózta a. kizsákmányoltak egységfrontjának megalakulás"t. De azVgys'égfront meghiúsításánál is veszedelmesebbnek mutatkozott a őzdp. belső válsága, amely ellen.fel kellett venni "a karcot, köszönetét mondok a ői.K.h.-nak, amely idejekorán felismerte, hogy nem lehet ,z egész őzdp-ot a jobboldalra vinni, hiszen v; írnak, és 'többségben v.Minaíc olyan szdm-ek, cxik nem váltak hüt lenné az al .0 elvekhez eV segítették az” AXP.kezdeményezését a kibontakozás felé. Példa volt erre a közoktatás ügyi diiisztórium, ahol az plőP .kezdeményezésére a dolgozok közös aktívát tartottak és ; kommunisták gyakorlati lap' akadályozták meg, hogy az akkori feszültség fakultatív vallásoktatás kérdésében az iskolV- . hoz eljusson. 1 c — -
