Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság III. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Titkári értekezletek jegyzőkönyvei, 1954 (HU BFL XXXV.98.a/4)
1954-01-08 - 1954-12-03
államának állandó harcot kell folytatni a bürokrácia ellen, mert ez, mint a burzsoá rendszer maradványa és befolyása jelentkezik a szocializmus építésében. Állami vonalon ez azt jelenti, hogy állandóan csökkentjük a bürokráciát, mert ez igen szívós és újra kinő - el terebélyesedik.Általában az a tapasztalat elvtársak, hogy a munkások szívesen fogadják és elégedettek, hogy komoly lépéseket teszünk a bürokrácia ellen, illetve megnyirbálására. A politikai munka sorén azokat a nehézségeket kell legyőznünk, amellyel azoknál találkozunk, akiket a rendelkezés érint, tehát a leépítésre kerülőknél. Amellett igen gondosan és körültekintően kell eljárnunk minden esetben, de végül is meg kell értetnünk, hogy az egyrészt gazdasági, másrészt politikai szempontból igen dön^ tő jelentőséggel bir az egész ország - az egész nép száméra. -Nem kell külön kihangsúlyozni - mit jelent ez a béralap terénhiszen minél magasabb a nem közvetlen termelő munkát végzők száma - egyegy üzemben - annál károsabban befolyásolja a béralap, és termelékenység alakulását. A mi üzemeink döntő többségében is az a helyzet elvtársak, "-n hogy a kb. 15-20 % arány helyett, amely na#jából egészségesnek mondható 25-40 %-ig találjuk meg a műszaki és adminisztratív dolgozók arányát a közvetlen termelő munkát végzőkhöz viszonyítva. Textilkikészítő üzemeinkben mindenütt 25 %-on felül van ez az arány, közülük a pálmát a Textilkikészitőgyár viszi el, 54.6 %-os aránnyal.Vasas üzemeinkben szintén 25 % felett van ez a szám, de ebből is kiugrik a Vörös-Szikra 55.8 %-al és a Hegesztőkészülékek Gyára 57.5 %-al. A Widentában 27 %, a Szeszgyárban 40, a Sportszergyárban 54 % a műszaki és adminisztratív dolgozók száma a produktív munkát végzőkhöz viszonyítva. Meg kell magyarázni a leépítésre kerülő dolgozóknak, hogy a mi államunk nem bir el ilyen nagyiétszámu bürokráciát és nincs is rá szükségünk, mert ez a legtöbb esetben nemhogy javítaná, gyorsítaná az ügyek elintézését, vagy a munka minőségét, ellenkezőleg rontja azt. Elég utalni a mi erősen felduzzasztott MEo szervezetünkre s arra, hogy közöttük igen sok a szakmailag gyenge felkészültségű ember,- A leépítésre kerülő dolgozók döntő többsége rövid idő alatt megtalálja majd a helyét a termelő munkában, vagy a közlekedésben - úgyhogy azon kell törekednünk, hogy ők is jegyezzenek. Természetesen, akik akkor kapják felmondásukat - nem tudnak addig jegyezni, amig újonnan el nem helyezkednek.E kérdések megmagyarázása mellett gondosan és türelmesen kell válaszolnunk mindazokat a problémákat, amelyet a dolgozók felvetnek. Az egyik legégetőbb és állandóan felszínre kerülő kérdés a lakásprobléma.Mit válaszoljunk erre a kérdésre ? Meg kell mondanunk nyíltan, hogy azok a tervek amelyeket tavaly nyáron a lakásépítés tepén magunk elé tűztünk nem voltak reálisak és teljesíthetők - több okból, kifolyólag. Nem volt elég reálisan felmérve pl: hozzá az anyag és munkaerő bázis. Az elvtársak tudják, hogy a tégla és cserépgyártás országos méretekben lemaradt ós azt is ismerik, hogy az építőipar munkaerő hiánnyal küzd. - Mindezekhez hozzájárult elv társak az is, hogy az ipari termelés más területén szintén nem teljesítettük az önköltségi tervüket. S többek között ez is igen jelentős oka annak, hogy nem tudtuk megvalósítani a lakásépítkezések terén kitűzött célokat.Felveti a lakosság, hogy más kerületekben épültek lakások, nálunk miért nem ? Azért elv társak, mert az adott időben azokon a területeken olcsóbban ós gazdaságosabban tudtunk építkezni, nagy tömbökben - közmüvezett területen és olyan helyeken, amelyaak beépitése már 1951-52- ben megkezdődtek, mint pl: a XIII.kerületben is.r ' t o | fo
