Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság III. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Titkári értekezletek jegyzőkönyvei, 1954 (HU BFL XXXV.98.a/4)
1954-01-08 - 1954-12-03
— ' ' 1 ' T ■ ■■ If " ■ " 4 1 1 ra Fjp- —. - - -- , ... . ..._______ ' — ,Mi | n n ... n rosszul a nép vagyonával, mint nálunk. -Ez összeg jelentős része a béralap túllépésből - az anyagpocsékolásból - és az úgynevezett különböző költségekből tevődik össze. Azért kell e kérdésekről beszélni, elvtársak, mert ezek igen szorosan összefüggnek azzal, hogy a jun.-i határozat jónéhány célkitűzését - többek között a lakásépítkezés terén is nem tudtuk megválósitani. Ma még 3ok olyan párt, gazdasági és szakszervezeti vezető van, akik ezeknek a kérdéseknek a megoldását - az önköltségcsökkentés, a takarékosság terén egyedül a felsőbb szervektől, a minisztériumoktól, az illetékes hatóságtól várja. Világosan kell látni elvtársak, hogy ez alaptó vetően helytelen álláspont. Természetesen a felsőbb szervek tudnak segiteni ebben - meg tudják állapítani a fő mutatókat, megteremthetnek olyan feltételeket, amelyek elősegítik az önköltségcsökkentési tervek teljesítését, de alapvető - ahol a kérdés eldől az az üzem, az az egy műhelyek.Egyetlen minisztérium, vagy iparigazgatóság sem ismerheti és nem ismeri azokat a lehetőségeket, amelyek az üzemben, a műszakiakban, a dol'~v gozókban, vagy azok kezdeményezésében, ötletességében vannak. És még ma is az a helyzet elv társak, hogy újainkon meg tudjuk számolni azokat az üzemeket, ahol a problémákat az egyes dolgozókkal - műhelyenként, üzemrészenként is megbeszélték volna - sőt nagyon sok olyan üzemünk is van, ahol még a művezetőket a termelés e közvetlen parancsnokait sem vonták be e feladatok megoldásába. Nagyon sok olyan üzemünk van, ahol még nincs kidolgozva az anyagnorma, de ahol meg is van, mint pl: a Textilkikészitő üzemekben - nem tartják be azokat. Látnunk kell elv társak, hogy most már annak az ideje jött el, hogy az agitáció mellett rátérjünk a konkrét gyakorlati intézkedésekre e kérdésekben és minden vezető alaposan nézzen körül a maga házatáján, hogy hol, milyen intézkedéssel lehetne valóban olcsóbban jobbat és többet termelni.Nekünk a békekölcsönj egy zés agitáció jában bátran, nyíltan és V igen élesen fel kell vetni ezeket a kérdéseket. Az elvtársak a kiadott anyagban - döntően arra találnak érveket, hogy kerületünk lakossága dolgozói mit kaptak az elmúlt évben, illetve években - hogyan emelkedett az életszínvonal - különböző érle^zállitásokon - a mezőgazdasági termékek árának olcsóbbodásán keresztül. Ez természetesen helyes és szükséges, nekünk meg kell világítani, hogy a Párt és Kormány igen erélyesen lát hozzá a jun.-i határozat végrehajtásának s ennek ilyen látható eredményei vannak. -Emellett azonban élesen fel kell vetni az előbb ismertetett kérdéseket, amelyek mint gátló körülmények lépnek fel a kormányprogramm végrehajtásában, a felelősség kérdését az snyagpocsékolás a munkafegyelem lazulása, a bércsalás terén.- Világosan kell látnunk elv társak, hogy nagyon sok munkás van még ma, akik egyes kérdéseket szinte demagóg módon a vad követelés hangján vetnek fel. Olyan hangokat is lehet hallani pl: a Csillaghegyi Lenárugyárban, hogy miért van a vállalati igazgatónak olyax mag®s fizetése - miért van kevesebb a munkásnak. Az elvtársak emlékeznek rá, hogy ilyen kérdést 1947-48-kan kellett tisztámi - s a munkások többsége meg is értette. Ez persze egy elég éles példa, de van számos más jel ami arra mutat, frogy nekünk az eddiginél élesebben fel kell vetni a munkások felelősségét.Az ilyen nagyhangú - demagóg - rendszerint a selej tgyártók - no irmai a zitók - bér és táppénzcsalók közzé tartozik. Meg kell mondani, hogy nem kevés ezeknek a száma a kommunisták között sem, és igen komoly hiba !
