Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság III. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Titkári értekezletek jegyzőkönyvei, 1953 (HU BFL XXXV.98.a/4)
1953-01-23 - 1953-06-16
I fo (pjc/YMTc: tara Hí® FFJFFT’ ■ • - - .. ...... .....—----________________ [ i m H'iuHil 4MHHB rrn hogy ne feledkezzenek meg az oktatásról. Gyakran munkaidő alatt | tartanak megbeszéléseket, értekezleteket az alapazerv! titkárokí nak. Sokszor feleslegesen rövid határidőre Írásos jelentéseket kérnek tőlük, ami legtöbb esetben a termelőmunkájuk rovására megy. Az értekezletek majdnem teljesen lekötik az alapszervi tit- I károk idejét. Ezek a hibák oda vezett/ek, hogy üzemben az alapszervi titkárok egy részét jogtalanul és törvényellenesen függet/lenitették, Ennék az egyik formája, hogy az alapszervi titkárokat - bár erre nem egy esetben szakmai tudásuk és egyéni képességeik nem teszik I alkalmassá őket - különböző olyan gazdasági funkcióba léptették r elő, ami lehetőséget adott és biztosított számukra a munkanap I egyrészének pártmunkára való felhasználására, mint pl. a Cshi.^ [ Téglagyárban Szkupien elvtársat esztergályosnak állították be és [ nem dolgozik eszterga-gépen, hanem egész munkáidéjezalatt pártmunkát végez. Ugyancsak gyakori, hogy műszaki vezetők, pártbizottságok közbejárására, termelőmunkában részvevő alapszervi tit- I károknak csak annyi munkát adnak, amennyit azok a munkaidejük egy része alatt elvégezhetnek ós igy napi árát pártmunkával ^ tölthetnek el. Pl. a Textilkié szit ogy árban az exportosztá^Lyon Brezda Ferenc alapszervi titkár naponta 2 órát termelésből pártmunkával tölt el. Vagy a Pamutkikószi tőgy árban a III. álapszervezetben Jakubetz Károly a heti munkaidejének 15 $-át pártmunkával tölti el. De tudnák erre még számos qéldát mondani. Előfordul hogy egyes alapszervi titkároknak gazdasági beosztásuk csakjióvleges és teljes idejüket pártmunkával töltik. Pl. nem létező^ állásokba sorolják be, mint aóderfelelő, tüzrendószeti felelős, stb. Mindezen esetekben az üzemek igazgatói jogtalanul fizetik j ki bérüket. Hasonló módon függetlenítenek sok alapszervi pártj vezetőségi tagot, tömegszervezeti funkcionáriust, pl. a Goldbergergyárbun a DISZ titkárt. Ezek a jogtalan^ törvénytelen függetlenitések lejáratják az ü- S zem dolgozói előtt a párttitkárokat és pártszervezeteket, kárt I okoznak a pártmunkába és a termelő munkában. Lazul az ilyen módon függetlenített párttitkárok kapcsolata a törtegekkel. Főkört zatosan elvesztik tekintélyüket a dolgozók előtt, akik látják, hogy a párttitkár a pártmunka ürügyén nem végezi lelkiismerete[ sen a termelő, vagy egyéb beosztásának megfelelő gazdasági munj káját. A jogtalanul függetlenített titkárok a személyes példamutatás hiánya miatt elveszítik a tömegeke bizalmát, mert hiába megy az a párttitkár az alapszervezetóben dolgozó ós tartozó tagsághoz, hogy végezzenek pártmunkát, hiába ad nekik konkrét feladatokat, mert megmondják a párttagok nekik kereken, hogy csináld te meg, mert neked fizetnek érte. Ilyen esetben a párttitkár soha nem.lesz képes arra, hogy a tagság pártmunkára nevelje és hozzászoktassa őket a társadalmi munkára, ha ő maga mun* í kaideje alatt végzi el a pártmunkát. Mindez összeférhetetlen az-J . zal a funkcióval, amelyet a párton belül betölt. Továbbá á jogtalan függetlenifcések bizonyos fokig függő helyzetbe hozzák az alapszervi titkárokat az üzem gazdasági vezetőjétől. E miatt ezek az alapszervi titkárok nem bírálják olyan bátran a termelés hibáit, a gazdasági vezetők mulasztásait, sőt nem egy esetben | opportunista módon segítenek a hiányosságok ós hibák elkenésé[ ben. Mindenek következtében csökken a gazdasági vezetős párt| ellenőrzésének hatékonysága. A jogtalan és törvénytelen függe tlenitósek rendszere a legkirívóbb esetekben a korrupció formájává válik. Előfordult, hogy egyes Párt éa tömegszervezeti fűnk ciónárlusokat a fekete függetlenisét bércaalás útjára vitt. II /tr
