Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság III. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Titkári értekezletek jegyzőkönyvei, 1950 (HU BFL XXXV.98.a/4)
1950-01-02 - 1950-07-28
—-n egy oruózót, a legjobbat. A módosítás az, hogy a- háromszögnek meg kell határozni, hog. pici. ebuől ez 5-ből ki legjobb, ezt áll felterjeszteni. • Lényegiben a már felterjesztetteket előveszi a háromszög és amennyiben a vállalatvezető úgy látja, hogy módosítani kellene egyik vagy másik felterjesztésen, úgy azt a kapott űrlapon kit őrtik és ige iparáganként a legjobbat felterjesztik. Az 500 dolgozón aluli üzemekből iparáganként egy legjobbat, ez.500 tói 2000 dolgozót foglalkoztató üzemben két legjobb dolgozói kell felterjeszteni. Ez a sztahanovista tanácskozás az ipar uerületén további forradalmi változásokat fog hozni. Dolgozóink döntő többsége szemben áll azokkal a ú lgozókkal, akik nem értették meg, hogy a szocializmus építésében a munkához való viszony nem lehet olyan, mint a nap ital izmusban. ízért éppen ebből kiindulva és dolgozóink többségének kívánságára népközt árvaságunk uj fegyelmi szabályzatot hozott életre és emelt törvényerőre. A munka termelékenységének emelése a zocializraus építésének egyik fontos előfeltétele. ízért a fegyelmi szabályzat célja az, hog;’ a termelékenység emeléééért vivott harcot a munkafegyelem megszilárditásával is előre vigye. A munkafegyelemnek a szocializmusban egtfózen más értelme van, mint a kapitali musban. A kapitalizmusban a legteljesebb sötétségben és megfélemlítésben éltek a dolgozók. A kapitalizmus az éhség x fegyelmére támaszkodott és a dolgozó tömegeket egy maroknyi kapitalista ____ folyt ogat t a • A szocializmusban maguknak a dolgozóknak a szabad és tudatos fegyelmére támaszkodnak, mondotta Lenin elvtárs. Ezért a szocializmust épitő állam egyik legfontosabb feladata az, hogy a dolgozókat szocialista munkafegyelemre, ; munkához való megváltozott viszony felismerésére nevelje. A munkafegyelemre való nevelés mindenekelőtt a dolgozók meggyőzésének mód-'-' szerével, a szocialista munkaverseny szervezésével, a sztahanovista munkamódszer terjesztésével, a legjobb munkások ösztönzésével és kitüntetésével valósul meg. A nevelésben emellett nagy szerepet játszanak azok az intézményes biztosítékok is, amelyeket a munkafegyelem megszilároitásável a fegyelmi szabályzat nyújt. A fegyelmi szabályzat rendelkezései azonban éppen úgy, mint a meggyőzés, a felvilágosítás, a jutalmazás egzközei is a szocialista nevelésnek célját szolgálják, Tehát az üzemi vállalatok fegyelmi szabályzata arra az alapelvre épült fel, hogy a munkafegyelem megszilárdításának kérdését össze kell kapcsolni az egyéni felelősség fokozásával. Az egyéni felelős vezetés alátámasztásával, ezért a szabályzat a munkafegyelem biztosításáért elsősorban a vállalatvezetőt teszi felelőssé. Egyben őt jelöli ki a vállalat dolgozóinak fegyelmi hatóságávaá. A fegyelmi jogkör a vállalatvezetőnek igen messzamenő, az alkalmazottak azonnali haz tályal való elbocsátásáig terjedő jogokat biztosit. A vállalatvezetői jogkörnek ez a kiszélesítése erőteljesen alátámasztja a vállalatokban az egyéni felelős vezetést. De ugyanakkor ez két irányú vés :élyt is jelent. Az egyik lényegesen nagyobb veszély abban van, hogy a vállalatvezetők egy része húzódni fog a fegyelmi jogkör gyakorlásában jelentkező népszerűtlennek látszó feladatok ellátásától. Lazán, fogja kezelni a munkafegyelem kérdését, inkább el fogja nézni a szabálytalanságokat, mulasztásokat, semmint hogy harcot kezdjen ellenük. 3 felhasználja ebben a harcban a fegyelmi jog által rendelkezésére bocsájtott eszközöket. Az ilyen laza, a munkafegyelem kérdését lekicsinylő eljárás lényegében anyit^jelent, hogy a vállalatvezető lemond a termelékenység emelésének egyik döntő feltételéről, jórésfat feladja a termelékenység emeléséért vivott harcot. Minthogy pedig a termelékenység emelése a szocializmus építésének egyik fontos előfeltétele, és az a vállalatvezető, aki a munkafegyelem"kérdését lazán kezeli, a részére biztosított fegyelmi jogokkal nem él, lényegében a szocializmus ellen dolgozik, a dolgozók felszabadítása allén, boldogabb élőt ellen dolgozik. Világos azonban az is, hogy a munkafegyelem kérdésének elhanyagolása nem szolgálja s nem alapozza meg a vállalat dolgozói előtt a vállalatvezetői népszerűséget sem. A kevéssé öntudatos dolgozók szám?ra ugyan, akik munkájukat rosszul, felületesen végzik, előnyös lehet, hogy az elkövetett hibákért nem vonják őket felelősségre. írős visszahatást vált azonban ki az ilyen el'járás a dolgozók nagyobb részében, akik fegyelmezetten minden erejüket latbavetve küzdenek a szocializmus ügyéért, a termelési és egyéb tervek teljesítéséért és túlteljesítéséért. ízeknek a körében $ munkafe-I gyelem elhanyagolása éppen nem a vállalatvezető népszerűségét, hanem erős /f elégedetlenséget fog- eredményezni. A munkafegyelem megszilárdítása, a fe- / gvelmi -iugicör megfelelő .. ... . : u ^
