Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság III. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1952 (HU BFL XXXV.98.a/3)
1952-02-07
I— —I * - 8 -lembe veszik a minőség kérdését. így a Textilfestőgyárba.n és a Textilkikészítőben jutalmat kaptak azok, akik loo %-ös minőségi munkát ajánlott© fel s azt teljesítették is. Pl. poo.- forint jutalmat kapoct, mert műnkrája kifogást len volt. Zentai eÍvtársnak válaszolva, a vegyes üzeme,-: létszáma most azért lett kevesebb, mert a He ge s z t ők é szülékekgyár•..1 feloszlott. így üzemekben a munkafegyelem k rdését, a vezetőségi üléseken is át tárgy alj ók. Selefttkiállítás jelenleg a Goldbergergyárban v n. Ki van téve pl. az, , hogy ha nedves kocsira rakja az árut, milyen kárt hkoz, ugyanakkor ki van téve az, ha hibát csinál, hogyan tudja kijavítani. A légkör kialakítását úgy gondoljuk, hogy a dolgozok egymásközt beszéljenek azzal a dolgozóval, aki selejtet gyárt, vagy hanyagul dolgozik, vagy nem nézi meg azt, hogy az árut hova rakja. A kommunistákon és az aktívákon keresztül az ilyen dolgozókat figyelmeztetni kell, liogy mennyire helytelen. rá folyam tos munkát textilüzemekben igy megállapítani nem lehet. Ez minden’ esetben a szövődétől függ. Pl. az első' negyedévre ki van nekik utalva 3 millió méter anyag, akkor ezt úgy kapják, hogy a negyedév első hónapj bari kapnák 1 miiló métert, és a harmadik hünapban pedig megkapják a 2 millió métert. így a folyam atos munkát nehezen lehet biztosítani. Hartai elvtárs; Gerő elvtárs referátumában meghatározta a feladatot a minőség kérdéséről.Üzemen belül, hogy néz ki a minőség kérdéfee. Elsősorban igen fontos a politikai fe1világositó munka. Meg kell magyarázni á dolgozóknak azt, hogy necsalc az export áru legyen kifogáátalan, anem az is, amit mi vásárolunk meg. A másik a. normák kérdése. A norm ba bele kell épiteni a selejt bérezést is. Eelhivja a Pártbizottság figyelmét, hogy az O.M.B.-vel ezt a kérdést feli kell dolgozni. Felemlíti a MSÜ kérdését. A minőoégi mun.-.ában döntő szerepe van. A feladata az, hogy figyelni azt, hogy milyen munka folyik a műhelyekben. 3o“án nem jó szemmel nézik a IvíiSO-sokat, azt .aiszik róluk, hogy csal: sétáló emberek. Nincs megmagyarázva a doígozüknfea, hogy miért van szükség a MSO-solcra. Hogyha íiiba van, azt azonnal jelentik a mesternek. S igy kitudják küs z öbölni. Javasolja a termelési osztálynál:, hogy a MSO vezetőket egyszer hívják be, és beszélgessenek el velük. Ez nem volna hiába való. Még kéne kérdezni tőlük, hogy milyen segitséget kapnak a p,ártszervezettől, és egyebeket megbeszélni velük. Az uj munkásokkal való foglalkozás. Látni kell azt, hogy milyen döntő úgy a politikai, mint szakmai vonalon is foglalkozni az uj műn ásókkal. Meg kell magyarázni nek k, hogy mi a feladatuk a gépnél. Nálu : még mindig az a hiba, hogy ahelyett, hogy előbb az uj munkást kioktatnál:, mindjárt géphez állítják, s ebből adódik az is, hogy sok selejt van. Sz is egy igen döntő feladat. Mezei elvtársnő: Megemliti, hogy két termelési értekezleten részvett. Az egyiken igen "jó érveket hoztak fel. Kihoztál: a hibákat, de ugyanakkor kihozták névszerint azokat a dolgozókat, akik ahnyaguí végzi a munkájukat . Foglalkoztak a termelési értekezleten a selejtkimutatássál, s valóba#, itt megmutatkozott az, ogy a pártszervezet nem úgy foglalkozotta selejt kérdésével, iránt ahogy kellett volna. \ ól — I mmmmmI
