Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság III. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1948 (HU BFL XXXV.98.a/3)

1948-06-30 / Békásmegyer

Jegyzőkönyv |

[ felvévei Békásmegyeren 1948. junius 3o-án a MDP szervezetében jtaeg| tartott VB ülésről. A . .

I / í, $

I Jelen vannak: a vezetőségi tagok: Varsányi Adorjái

I György, Nyeste István, Nyitrai István, Kés Géza, Szücs, Farkas Árpádné,

| Pásztor Andrásné, Csendes András, "oller Jáno3, Sik János, Hajdú József

I Juftos József, Szommer Pál, valamint Sárközi Károly közs.főjegyző és

Paál Edith mint jkv.

I Napirendi pontok: 1./ Kitelepítés. Sárközi elvű ism.

2./ Sárközi Károly elvtárs beszámolója a község politikai és gaz- I dasági helyzetéről.

I Varsányi elvtárs: megnyitja az ülést. Ismerteti,hogy az előző kiteld lepitésnél az volt a helyzet, hogy a szegény proletárokat kitelepítették, ugyanakkor a gazdag svábok és kulákok kihúzták magukat a kitelepítés kötelezettsége alól, ezért szükség volt egy ujabb kitelepitési eljárásra.

I ^ Pelkéri Sárközi elvtársat, hogy számoljon be a

, N helyzetről.

I tó S árkci z i e lvt árs: A kitelepítés érdese újra napirendre került, mert

az előző kitelépítést követően a kormányzatnak megjelent egy ujabb rendelte, amely azokat az irányelveket tartalmazza, amiket Varáányi I elvtárs megemlített. Az előző rendelet szerint kitelepítésre köte-I lezett személy mindaz, aki magát 1941. évi népszámlálás alkalmával

I akár német anyanyelvűnek, akár német nemzetiségűnek vallotta.Ez okj szex-üen együtt jár vagyona elkobzásával. Az ujabb rendelet különbf séget tesz és kitelepítésre azokat kötelezi, akik magukat német nemzetiségüeknelc vallották vagy magukat visszanémetesitették, továobá I a Volksbundnalc tagjai voltak. Azok is kitelepítendők, akik ilyen sze-I mélyekkel közös családi körben élnek.

! A vagyonelkobzásnál az a helyzet, hogy az illetékes tényezők bizonyos tág teret és lehetőséget biztosítót ak bizonyos kategóriákon belül atekintetben, hogy velük szemben a törvény, ill. tó a rendéltnek ezt a pontják alkalmazzák-e. Akik német anyanyelvűek,

I v azoktól el lehet esetleg kobozni minden vagyon,t, de a 14 § úgy szól,

hogy e1 kell kobozni, ha 10 holdon belülimezőgazdasági ingatlana és I tó mezőgazdasági tárgyai vannak. A 10 holdon aluli mezőgazdasággal fog-I lalkozóktól el is lehet venni és meg i s lehet hagyni. Vagylagosan

I lehet dönteni a 10 Holdon aluliak tekintetében, de 41 kell venni a

I 10 holdon felülivel rendelkezőktől.

A rendelet módot nyújt arra, hogy azokkal szemben, akiknél fennáll a méltánylást érdemlő körülmény, igy ha vala- I , kinek csak egy kis háza van, vagy ipari munkás, vagy mezőgazdasági

I munkás, azok visszamaradjanak és vagyonelkobzás alól mentesüljenek.

I A 3 holdon felüli vagyonnal rendelkező nem tekinthető mezőgazdasági

f muriásnak.

Azokat a jegyzékeket, amelyeken a kitelepitőx I személyek szerepelnek, a Belügyminisztérium népgondozé osztálya,

az Államvédelmi Ssztály a Statisztikai Hivatalnak és a vonatkozó szervek megkeresése után saját la táskürében állította össze. Az r illetékes szervek az egyes jegyzéken szereplő személyeknek a rende| let értelmében való alkalmazását eldöntötték és megállapították,

I hogy ki tartozik az 1 § hatályaalá, mely a kitelepítés kötelezettsé| góvel jár. A 2. § házasfelek mentesítéséi tartalmazza, ha 1946.

I okt.előtt kötöttek házasságot. A 14 § a vagyonelkobzásra vonatkozik.

Azok ellen a határozatok ellen, amelyekkel az illetők az általa hivatkozott jgyzéken bizonyos hatálya alá vonattak, a kivételező bizottságnál felszólalásnak van helye és ezzel kapcsolatban az arra érdemes « személyekért a Párt írásbeli mentesítő kérelmet terjeszthet elő.

| — t

e I I

I - -j/t***- im •>