Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság III. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Választmányi ülések jegyzőkönyvei, 1954 (HU BFL XXXV.98.a/2)
1954-05-14
f e f e ■ - 4 . / fauk \ 4 % Szerszámokban az I. n. óv ioly romár. 54,S3o.- Ft*-ot takarítottak nej.A Gázgyárban is az I. alapöjzor vnó 1 ugy csökkentik az Önköltséget, hogy a már máshol nen használható anyagokat kisebb murik ónál újból felhasználják. Egy egy év alatt Éo.ooo.- Ft. ne gtakar it ást jelent. Ezzel az I.n. övben nár 16,7oo.- Ft. megtakarít ást értek el. Az újításokban is döntően az anyagtakar ókos ság jutott kifejezésre. Sz ál 1 i tóbe rnáoz ése k Gyárában, a Sztálin-városi szalagok gyártásánál újítások róván 67.867.- Ft. megtakarítást érte1: el. Az üzeni oktivnértekezlet után Fanbik Miklós egyszerre 4 újítást adott be, noly az anyagtakarékosságot célozza. Vizsgálatunk tapasztalatai azt mutatják, hogy az anyagtakarókosság területén üzemeink már eddig is színes mérhető eredményt tudnál: felmutatni és az anyagköltségek mutatja az összes tt.-mól ősi költségek között a legkedve^zobb képet. Az üzenőink által Pártunk III. Kongresszusának tiszteletére vállalt és az 1954. 6v folyamán várható megtakar it ások döntő többségében az anyagköltségek csökkentéséből adódnak. FI. a Pam u tk ik és z i tőgy ár bán, ahol az év .folyamán igen tetemes összeget, 1,345*000.- Ft.-ot kivannak megta7áritani, ebből l,o91.ooo.- Ft.-ot jelent maga az anyagmegtakarítás. Közel són mutat ilyen jó képet a bérköltségek helyzete az öszszos termelési költségek között. Az I. n. éves eredmények azt muba t.j ák, hogy a legtöbb üzem bér alap t u 11 ép ó 01 követett el. A kerület összességében az I. n. évben 7.5 millió Ft. oskö 1 tségtullópést jelentett a béralaptorvek be nem. tartása. Objektív okok mellett, ezek a túllépések bel'* ső hibából is f-kádnak. Ezek a belső okok nagyrészt „egegyesnF: Farkas Mihály elv társ beszédében is ..ortotatt ne gállapit ásókkal, mely a következőket tartalmazza: ~ béraérdésbon opportunizmus, jobboldali elhajlás mutatkozik párt- és gazdasági vezetőink munkájában. Félnek ehhez a kérdéshez hozzányúlni. Ugy gondolkoznak, hogy nem érdemes a bérkérdésekül foglalkozni, aiert az r. dolgozók zaklatását jelenti. Megemlítjük, hegy Farkas Mihály olvtárs szavai kerülőtőinkre ált .lábra; jellemzőek, ormiak ellenére is, hogy a politikai munka hatására egye3 üzemekben már javult a helyzet. Pl. a fej égy ár egyes rühe lye iber. és Csillaghegyi Lmiúrugy árban. Jellemző a börkérdesekkel való foglalkozásra, hogy a Budapesti Harisnyayyár láncoló.ü A ••‘A’ X.7J -'É iv.i év . v X v. íj 2>G rv.L ti tfc ára bér kérdésekhez nem akar hozz Anyuin i, mert fél, hogy igy elveszti a dolgozók bizalmát. Ho igái lapítható, boy m égne velőinkben is van ellenállás a bér mrd. sekkel kapcsolatban, ..art fizetésűkor, kor .áztál sokszor saját maguk is érdekelve érzik maguk t. taam.ak oly?:.;, hangok is, mint pl. a Csili xghegyi | ta— —