Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság III. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1951 (HU BFL XXXV.98.a/1)
1951-11-25
> * ' ---I ~ "í :: '“I A propaganda munka lebecűülsse is me^uu.’ j. ..oziu runave/ón-aiu3a — , ink egy részénél. Különösen -.z 1. éves esti titkári iskolán. Az Rei# • rúnyzitt elvtársak o /-a vesz részt többszöri figyelmeztetés ellenére. Vannak olyan elvtársak is, akik idős sorukra hivatkozna, vagy betegségükre ve lo hivat kos ássál a zárják maguk? kivonni az oktatásból. Az Újlaki Téglagyár egyik ; lapszerve .étének vezetőségi t? gja 'arra hivatkozik hogy nem lát jól és ezért nem tud részt v ami az oktatásban.sZQkre az elvtá rsakr: vonatkozik amit Rákosi elv árs mondott 1949 okt. 22-én a 2 éves Pártfőiskolai megnyitásakor. " Ezek ez elv társak arra az álláspontra helyezkedtek, hogy aki> nek z isten hivr.tr it ad, ászt is ad hozzá. Természetesen ez az álláspont ne m cég it ik elő a megértést az elméi, t megértére iránt. Még kevésbé azt a törekvést, hogy a hiányzó elméleti képzettséget pótolják: Ellenkezőleg : Ezeknél az elvtársaknál ebből a szempontból az elmélet elhanyagolása, sőt lekicsinylése következik, keni hehéz megjósolni, —n hogy az ilyen elvtársak elméleti képzettségük h'iányáhaft köve tisztiben nem fognak megfeleleni azoknak a feladatokra k, amelyek megoldására a Párt küldötte őket. » Bálcos i elv társ szavai nera csak az alapszervezetekre vonatkozik, hanem vonatkozik az a pártbizottságra is. Felelőség terhel enge, is, mert nem eléggé törődtem a z apparátusban dolgozó elv társak elméleti továbbképzésével, a bolsevik munkamódszer elsajátít,tsőv 1. Az osztálytitkár elvtársak sem ellenőrizték a munkatársakat, sőt maguk 30111 vették ki a tenulódéletöttök nagyrészét., líem lehet jo vezető az, aki nem képezi magát aki nem sajátít, ja el a Marxista Len in ista elméletet* A jövőben sokkal keményebben kell fellépni mindazokkal szembern, a kik. a propaganda munkát lebecsülik és nem hajiadók magukat tovább képezni. Az elméleti felkészültségünk hiányából adódik, hogy a kádermunka —- a fejlődésünk követelményeihez a legelmaradottabb. Mix az oka ennek ? hogy kád0munkánkban ezideig nem történt egy komoly fordulat. Kovács István elvtárs a K.V. május 22-i ülésén azt mondotta , hogy az első számú káderes a titkár legyen. Úgy gondolom, hogy itt kell kezdeni elsősorban. Kevasot foglalkoztam az apparátusban dolgozó,elvtársiakkal igy kevésbbé ismertem meg munkájukat amin kar sztül nem tudtam rámutatni sok esetben az elkövetett hibák okaira. Hogy a kollektív kád ormunk a a Pártbizottságán belül nem fejlődött ki, azért és is felelős vagyok. A munkám egy része a határozatok ellenőrzése korlátozódott és az osztályok felé az elvi segítség nyújtás kevés volt. Ennek az oka r.z, hogy maguk az osztályok sem foglalkoztak eléggé a reszortjukba túrt ózó vezete tős égi tagokkal nem hívták be rendseresen egyéni beszélgetésre igy kevésbbé isi érték munkájukon keresztül r kádereket. Ez az oka, hogy a Pártbizottság az alapszervi vez tűs égtek tagj'i nak nagyr'szét nem xismeri. Ez bizonyltja, hogy a káderfejlesztési tervünk szerint az egyéni foglalkozsá elő irány z a ?.ának kb. 2o /-bán tettünk eleget. Az egyéni foglalkozás hiánya, arra vezet, hogy a hibák ellett nem látjuk meg a kádereket, annak képességeit és sok esetben a bírálat alaptalan, ami azt eredményezi, hogy a. kedvük elmegy a kádereknek a ~ munkától bizalmatlanok lesznk a vezetőkkel 3 emben. L — ----------1
