Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság III. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1951 (HU BFL XXXV.98.a/1)

1951-11-25

I . -2- y 1

I öntuda to a abba kovácsolja z »lnyomott n pék millióit-. Visinszkij ,h . a az *

f EE3Z közgyűlésén lelep] ;atl hatul) ak képmutató vi ild tlflt* b n

I előterjesztette Szovjetunió ujabb nagyjelentőségű békejavasl - *

Rámutatott, hogy az a tor*, amit az USA, Ang%* ás Fran- I claorszag képvisel, az. az imperialisták terve, mely az amerikai# monopolisták

I kor lat lan hatalmához vezetne. Ez a tar, llyoninódon nem a nemzetközi ellenőr—

I zés, hanem áz amerikai imperialistákk ellenőrzésének terve ós semmi köze

I sirnps egy valódi^nemzetközi szerv feladataihoz, Addig, míg az imporlliata or-I szagokban fokozzák a 1 áborus készülődést, nyomorba dfcintlk a dolgozók százezreit, addig a Szovjetunióban, a népi demokráciákban, a dolgozói: jóléte, nap- I ról-napra emelkedik. A. kapitalista országokban a haditermelés egyre több n

} nyersanyagot von cl a polgári fogyasztás céljait szolgáló termeléstől. Az

L Usában becslések szerint Í9ü>l* III* nejedében a horgany polgári célokra va*

[ ló felhasználását további 12.5 $-al, az alumíniumét pedig 23 Ji-al csökkentik.

] 195T* első hónapjaiban 0 háztartási e s z kö z ö k_ gy ár t. ás a kb 2o ;Ő-al alacsonyabb,

[ mint 1950.,IV. negyedév havi átlaga• Jellemző, hogy a polgári fogyasztás cél-I jait szolgáló termelés csökkenése ellenére, az el nem adott árukészletek egyre nőnek. Ennek oka a lakosság csökkenő v ás árló képe s só gében keresendő. Az eladatlan áru értéke 1951* márciusában 62.2. milliárd, dollárt tett ki,

I Hasonló a helyzet a többi kapitalista országokban is.

Ezzel szemben a Szovjetunióban és a népi demokráciák**

I bán egész más a helyzet. A nagy nonvédő háború győzelmes befejezésekor Sztá-I lin elv tár s a nagy Bolsevik Part, arra lelkesítette a szovjet né^et, hogy állítsák helyre a háború okozta károkat és harcoljanak a népgazdaság további I felvirá oztatásáért, a kultúra tovább fe jles ztó seért• A szovjet nép, megfogadta Szálin elvt ás szavát. 1950-re az I9I-/Í évi színvonal li; G ,ő-át kellett volna elérnie, ezzel szemben 173 P-ra teljositette az ipari termelést. Négy év u- I latt több, mint 6 ezer hatalmas ipari vállalatot helyezett tizembe, állított

| helyre .A Szénbánya iparban mind ^ szélesebben alkalmazzák a szénkombájnokat, amelyek a munka minden folyamatát elvégzi, a ré30léstől kezdve, egészen a szén I waggonba rakásáig. A kommunizmus nagy építkezésein ma már olyan hatalmas föld-I szivattyúk dolgoznak, amelyek mindegyike 2jp ezer ember munkáját végzi el. A

Sz.U.-bán valósítottak meg a világ első, teljesen autómatikusan működő gyárát is, amelyben egy nagyszerű gépsor, teljesen önműködően készíti el az autók motorblokkjait, csupán a gépek ellenőrzéséhez szükséges 5 dolgozó,

I A szovjet népnek a kommunizmusét vívott győzelmes har{ cában uj lapot nyitottak meg a 3zovjet^kormánynak, a kujbisevi, sztálingrádi,

és lcahov$ai vivizerőmü, a turkméniai főcsatorna, a délukrajnai, az északkrimi I és Volga-Don-csatorna építéséről szóié történelmi jelentőségű határozatok. Az

j épülő erőmüvek villamosenergia szolgál tatása, több, mint loo millió embor tea

ti munkáját helyettesit!. Az újonnan öntözött földeken termett búza mennyisége pedig 70 millió ember kenyerét biztosítja. Ezzel szemben az amerikai imperialiataus politikája, mint ahogy Visinszkij elvtárs mondotta az Ensz köz-^ gyűlésének nov. 8-i ülésén; wAz Usa egész külpolitikájának alapja, készülődés az uj világháburura ahból a célból, ho^y az amerikai monopóliumok megszerezzék a világuralmat és a háború révén, Óriási profitra tegyenek 3zert.” Az emberek loo millióit akarja a háború veszedelmébe sodorni és pusztítani a nép legjobbjait. Ennek alátámaszt ás ára olyan "elmélet okot” gyártanak, amely szerint a népesség növekedése nem elősegíti, hanem éppen gátolja az .o^aa^prr, szágok társadalmi és gazdasági fejlődését. Azt állítják, hogy az emberiség növekedése az oka minden bajnak. Ezzoi akarják a háború elkerülhetetlenségét bizonyítani és minden tehet, felelősséget a dolgozókra hárítani.

Sz.U.-bán és a népi domokrutikus országiokban felszabadult emberek élnek, ahol nincs l:iz3ákmányolás, nincs elnyomás és tudják, hogy nemcsak hazájuk és saját szebb életükért harcolnak, hanem a világ valamennyi dolgozó népe szabadságáért és boldogulásáért is. Ezért gyűlölik az imperialisták a szovjetuniót, mert puszta létezésével is megzabolázza a reakció erőit. Az imperiaJJ sták háborút terveznek, de ennek keresztülvitele a nópék akarratán es orejen múlik. Az emberek milliói pb dig nem háborút, hanem bé■ •/.

1 — —

^

—

_j

I