Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság II. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Titkári értekezletek jegyzőkönyvei, 1952 (HU BFL XXXV.97.a/4)
1952-01-25
F , T J egyzőkönyv felvétetett a II.kér.P.B. 1952.1.25.-én. 6 órakor megtartott titkári értekezleten. PpiXtó /Előadó: Márk Lipót elvtárs./ J/j / Márk elvtárs: A mai titkári értekezlet feladata Gerő elvtárs nagyáktíván mondott beszédéből megtárgyalni, mik az 1951-es év tanulságai, kiértékelni, megszabni azokat a feladatokat amelyek az 1952-es tervévre vonatkoznak. Gerő elvtárs beszédében megszabott 6 pont közül a Pártbizottság kiválasztotta azt a két-három súlyponti kérdést, amelyet kerületi és alapszervi viszonylatban kitárgyalunk. Az elvtársak megmondják, hogy ezekben a kérdésekben milyen problémák vannak azokban a hivatalokban, intézményekben ahol az elvtársak dolgoznak, meghatároazuk a konkrét feladatokat és legelsősorban a végrehajtására mozgósítjuk az elvtársakat. Úgy határoztunk, hogy ez a kát-harom feladat, legelsősorban a fegyelem megszilárdításának a kérdése. Ez olyan kérdés, mellyel lehet foglalkozni. A második a vezetés színvonalának az emelése. Gerő elvtárs kihangsúlyozta beszédében azt, hogy az 1952-es év igen döntő év az 5-éves tervben és nekünk nem mindegy az, hogy az 1952-es évet hogyan kezdjük, mert ettől függ, hogy hogyan fejezzük be. Meg kell mondani, hogy az 1952-es év tervelőirányzata általában 25%-kal magasabb, mint az 1951-es tervévé volt. Az 1952-es évben, mint ahogy Gerő elvtárs mondotta és kihangsúlyozta, mint a Bztalini Vasmű, Inotai erőmű, Kaposvári F0nóda stb, ezek mind a dolgozók életszínvonalának emelkedésere döntö fontosságú. Ha elmarad a Könnyűipari Minisztérium a tervteljesitésben, vagy a Statisztikai Hivatal az adatszolgáltatásban, nem megfelelő ütemben dolgozik a Tudományos kutató intézet, a megszabott feladatokat nem határidőre készítik el, döntően befolyásolja a többi üzemeknek a tervteljesitését. Eddig úgy nézett ki, hogy a hivatali pártszervezetek elszakadva érezték magukat az üzemektől, nem látták a szoros kapcsolatot. Azt hiszem nekünk az 1952-es évben legelsősórban azt az összefüggést kell tisztán látni és azt, hogy a mi munkánk, a hivatalok és egyéb intézmények pártszervezeteinek a munkája hogyan viszi előbbre az egész ország népgazdaságának, az üzemeknek a tervteljesitését* Amikor Gerő elvtársnak a 6 pontja közül e kettőt vetjük fel, nem jelenti azt, hogy a többit elhanyagoljuk. Ez a hat hiányosság, melyet Gerő elvtárs megállapított a következő: 1./ A termelő eszközök jobb kihasználása és egyenletesebbé tétele. Gerő elvtárs rámutatott, hogy gyakori hiba az üzemeknél a termelés ingadozása. Ezen a téren pl. a Könnyűipari Minisztérium sokat tehet, de a kutatóink is sokat tehetnek^ amikor feltárják ennek az állapotnak az okait és a kiküszöbölésének a lehetőségeit. 2./ A fegyelem megszilárditása. Hiányosság a munkafegyelem terén nemcsak a késések, hanem a teljes munkaidő érdemi munkában való kihasználása. Rengeteg visszaélésre van lehetőség ezen a téren. Pl, ha a kutató kinéz az ablakon órákon keresztül, nem lehet megállapítani, hogy dolgozik-e. Vagy a Kip.Min. egyik osztályáról az egyik előadó felmegy a 6.emeleten lévő osztályra, ki tudja megállapítani, hogy neki dolga volt-e. Elvi kérdéseket tárgyalt e meg, vagy beszélgetett valakivel. Nehezen megoldható, csak a lelkiismeretre lehet apellálni. A mi feladatunk, #amint Rákos/elvtárs mondotta olyan szellemet kialakítani, ami lehetetlenne teszi a lógást. A fegyelem kérdésénél a vállalatnál felvetődött a munkák határidőre való elkószitése. Pl. ha a ruhagyár /ruhaipar/ nem teljesítette a tervét, a növekvő kereslet mellett a dolgozók igényeit nem tudja kielégiteni. Pl. ha a mezőgazdaság nem teljesíti a tervét, akkor a dolgozók ezt saját ügyüknek érzik, úgy látják, hogy az az intézkedés, melyet Pártunk hozott a \ __ 2 __J
