Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság II. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Titkári értekezletek jegyzőkönyvei, 1950 (HU BFL XXXV.97.a/4)
1950-07-28
r 1 Ha a nehézségeket őszintén feltárjuk, a dolgozók előtt, akkor ők felzárkóznak mellénk. Nekünk meg kell értetnünk a dolgoz ókkalhogy a normarendezés kérdése nem azt jelenti, hogy leveszünk a fizetésből és az a ítőkésé, hanem azt kell megértetni, hogy a nemzeti jövedelemből ők változatlanul részesednek. Mi a különbség a kapitalista és"a szocialista rendszer között, meg kell értetnünk hogy a normarendezés a szocializmus építését jelenti. Enélkül nem fejlődünk, hanom visszafejlődünk, A normarenaezés a munkásosztály, a dolgozó nép érdekét szolgálja és senkinek ez előnyöket nem jelent. Nekünk tudnunk kell azt, ho v ez harci feladat és azt, hogy az elmúlt 3 esztendő sima ut volt, kötelességünk megértetni hogy1 a szóé cializmust ápiteni nem lehet nehézségek és harc nélkül, ezektől eedig nem szabad megijedni. Hibánk az is, hogy "le becsültük egy kicsit a dolgozókat. Amikor feladat előtt állunk nem merjük fel az osztály hatalmas erőit, amelyekkel bir és amelyekkel minden feladatot végre lehet hajtani, A mi munkásosztályunk minden feladatra képeit és ezt á tapsztala t* is mutatja. /koreai gyűjtés kérdése./ Nekünk ebből tanulni kell es mindig bátran kell >Klyamodrii hozzájuk. Ennek a kérdésnek a kapcsán helyes megvizsgálni a viszonyunkat a tömegekhez. Ebben a kérdésben szomorú képet kaphatunk. A dolgozók nem elég őszinték hozzánk, de nemcsak hozzánk hanem az üzemi titkár elv társakhoz'sem. Ennek az az oka, hogy befelé fordulunk és nem élünk eléggé a tömegek között. Kiderült igen sokszor már hogy egymásnak, otthon elmondják a problémáikat, de az üzemben mindenki előtt bezárják magukat. Nekünk segíteni kell , ^ogy minden dolgozó érezze, az ő problémája a mi problémánk is és hogy' annak megoldásában mi nekik segítségükre vagyunk. Beszélt arról is Rákosi elvtárs, hogy élesedik a nemzetközi helyzet és mi itthon még mindig békésen építünk. Mi sokszor nehezen tudjuk bebizonyítani, hogy megálljuk helyünket a harcban. A normakérdés egy alkalom arra, hogy megnézzük, ki’mennyire állja ezt a harcot. Itt derül ki, hogy nem elég'a kommuni^t-knak helyeselni hanem a dolgokat vállalni i<^ kell. Aki rosszul viszonylik a norma rendezés kérdéséhez) az rosszul viszony lik a szocializmus építéséhez is. Másik hibánk,amely re Rákosi elvtárs r mutatott az, hogy egy-egy 0írdéssel ha foglalkozunk, nem vagvunk képesek azzal összefüggéseiben foglalkozni, nem tudjuk a kis kérdéseket a nagy kérdésekkel összekapcsolni és az összefüggéseket megmutatni. Mindig csak egy kérdésről beszélünk ás nem mutatjuk meg a dolgozóknak, hogy1 ezek egymástól nem elválasztható kérdések. /élelmezés kérdése./ Nekünk'nem szabad félnünk az igazságtól és meg kell magyaráznunk minden nehézséget és azt hogy ez velejárói nehézsége a szocializmus építésének. Miből adódnak ezer? adnői, hogy élelmezésünk területén még 92 ■/o mindig nem szocialista szektor.a kereskedelemben még csak 5o % a szocializált. Mindehhez hozzá kell venni az időjárás nehézségeit ás az életszínvonal hirtelen növekedését is. Fennáll az önfegyelem hiánya is. A feladat tehát az, hogy felvilágosító munkát végje zünk és csak az igazat mondjuk meg. Hiba van áz agitációban is. Nem kapcsoltuk össze a koreai kérdést sem eléggé a normakérdéssel. Itt van pl. a jobboldali szociáldemokrácia kérdése, amellyel kapcsolatban rosszul dolgozunk. Ezen a téren döntő fordulatot kell hozni. A jobboldali szociáld emokrácia fekély a mun kásosztályon, akiket nem kell sajnálni, A szociáldemokrata tömegek rendes jó munkások, a vezetők azonban nem voltak azok. Feladatunk az, hqpy ezeket különválasszuk egymástól. Nekünk az a feladatunk, hogy a proletárdiktatúra kemény oklát éreztessük ve lük-mert egy ellenséges elém tönkre tudja tenni a mi munkánkat. Rákosi elvtárs a koreai eseményekről is beszélt. Elmondotta hogy ott ni történt, az imperialisták ottani kudarcát nem értékeltük ki elegge, itt nem kevesebbről van szó,mint arr él, hogy az imperialicták kudarca az egész világon felébreszti az embereket.Itt is a munkásosztály mögött kullogunk.A tömegek tudják azt, hogy a harcunk egy része most dől el és ha ezt mi nem tudjuk beépíteni a normakérdésbe, akkor nem tudjuk feladatunkat megoldani. Általában lendületesebben, támadóbban, erősebben kell a harcot vinnünk. Nem lehet kommunista az, aki nem gyűlöli az ellenséget. Ha ez át( fut bennünket és a munkásosztály szeretete'is, akkor a normarenaezés egy hatalmas lendületet fog magával hozni. 0 tej
