Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság II. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1955 (HU BFL XXXV.97.a/3)
1955-04-07
r ... ~i A kapacitás kihasználása. A termelés kapacitásának ismerete nélkül „non / latiét séges a termelési pro grammot helyesen összeállítani, idejekorán„ megállapítani a termelés szüle vagy bő keresztmetszeteit, „meghatározni az esetleges aránytalanóág fellépésének helyét és jellegét, lerögzíteni a gyár műszaki fejlesztésűnek főbb irányvonalait,„a beruházások nagyságát és ütemét,#;-;A termelési kapacitás meghatározása a gyár nindon üzemére annyit jelent, mint feltárni a termelés rejtett tartalékait és kitűzni a tartalékok kihasználása alapján a termelés fejlesztésé* nők perspektíváit, E meghatározásból nyilvánvaló, hogy a Kl.Gottwald^ gyárban a kapacitás vizsgálat kérdéseinek mos1*-különösen nagy jelentősége van, A kapacitás kihasználása, vagy ki non használása egyike azon tényezőknek, melyek a termelékenység és az önköltség alakulását döntően befolyásolják. Tehát a kapacitás vizsgálata ozjizca oldaláról mutatja , seg, hogy: 1, kihasználjuk-e azt , mely az 2 üzemben rendolkezésre alx, 2, mik a kihasználatlanság okai/szük keresztmetszet, beruházás és ennek hatékonysága/ A kapacitás vizsgálatának módszere az, hogy a tervidőszakban meglévő ¥ tényleges kapacitást szembeállítjuk a programozott termeléssel.„Ez az elmondottakon kivül, lehetővé teszi azt is, hogy a programm realitásáról képet alkothassunk ás a tervidőszak végén a tényszánok ismeretében a túlteljesítések, illetve lemaradások okaira következtessünk, <? A KI*Gottwald villanássági gyárban tudományos kapacitás vizsgálat, illettó vo felmérés nincsen, Ennok~öTőaira később fogunk rátérni, A PVB sem fog' lalkozott ezzel a kérdéssel úgy, ahogy azt az ügy megérdemelte volna. A kapacitás vizsgálat módját illetve hiányosságát egy gyártási ágon keresztül mutatjuk be, mivel ez az összes gyártási ágakra ugyanúgy jellemző. A középgépgyárban jelenleg a programozott normaórákat sem tudják kimutatni a gyártott géptípusok sokasága és a konstrukciók gyakori váltózása miatt. A gyár többi részlegeiben is a normaórákat vezértípusokra ^ mutatják ki és a többi tipus normaóra szükségletűt interpolálással álla-oltják meg,*. Ez a módszer az adatok hitelességén sokat ront, és nagyon csekély tájékoztatást képos nyújtani. Egyszerűsített módszerrel megpróbáltuk megállapítani a középgépgyár megmunkáló műhelyének f.óv első nef^edóVben mutatkozó gépkihasználását* Ezenközben pl.az előresajtoló műhely programozott normaórája 2214 óra volt, mig a névlogos kapacitása 12oo óra volt. De ha a naptári napok számának megfelelő 24 órás műszakot föltételezünk, akkor ezen műhely kapacitása csak 61,5%-ra volt kihasználva. Ugyanilyen számot kapunk pl. a gyalugépnél, ahol a loterhelhetőség 24oo munkaóra lenne, a jelenlegi kapacitása 6oo óra s a progrurmozgtt idejo 729 normaórát tett ki, igy tehát a gép kihasználása 3o,4%-os* Do például a horizontúi gópoknél a gépok teljos kapacitása 12oo normaórát tesz ki, a jelenlegi kapacitás 8oo óra, a programaozott normaóra pedig 14o8 volt január hónapban, ezáltal a gép kihasználása 117#2%-os volt. És mivel ezt olőro nen látták, igy a horizontál gépeken a munkáig határidőre nen is tudtak elkészülni* Kb, ugyanez a helyzet a február és március hónapban is. Ezen adatoknál túlságosan nagy elhanyagolásokat eszközöltünk s őzen adatok fononitása azonban lehetővé tenné ja szűk keresztmetszetek felszámolását* A kapacitás és terhelés tervezésének gyengeségét mutatják a kövotkező adatok is ,~melyök bon do comb or} január és február hónapban szenböáQIYtjuk a gyártási ág összességének , üoíVózott normaóráit a ténylegesen- felhasznált normaórákkal* — ./. ..... I -
