Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság II. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1953 (HU BFL XXXV.97.a/3)

1953-01-29

r n *» Hozzász olások. Pelczer elvtárs: As anyagot jónak laton. As üzemekben azok a titkárok, akii:nele megvan az általános műveltségűk, a beszédkészségük jobb, job­ban hatnak a tagokra. Egy munkás káder pl. aki a Könnyűipari Miniszté­riumba került, olyan jé beszámolót tartott, hogy 24 hozzászóló volt. Akik tanulnak ezen kérész©! jé irányba tudják terelni pártunk politi­káját. Gazdasági téren előbbre vagyunk az általános műveltséggel, mint pártvonalon. Ezt érzik is a gazdasági vezetők. De ők a politika vona­lon nem állják meg a helyüket mindenütt. A harci kérdésekben nem tud­nak kiállni. Nem érzik a politikai és erkölcsi jelentőségét a felada­toknak. Ha pártembereink továbbképzését elősegítjük, igen sokat nye­rünk ezzel. A hivatalokban komoly elmaradás mutatkozik. A Statisztikai Hivatalban és a Könnyűipari Jóinisztóriumban a párttitkárokat úgy kezelik, hogy beosztott ember, úgy sem nagyon ért semmihez. Nem foglalkoznak velük, nem segítik őket. A kulturális munkát irányítani nehéz feladat. Vannak technikai akadá­lyok is. Meg kell nézni csak, hogy hogyan néznek ki a kultúrtermeink. Szépilonán egy valóságos istálló, ahol a pártrandezvényeket tartják. A Ganz Vezérlőé sem megfelelő. Az egész kerületben nincs egy komoly té kultúrterem. Te át nem egyedül a tudatlanság áll fenn, hanem hiányzik az alapvető feltétel. Egy-kót üzemünkben 4-6 héanpos iskolát j :rt kul­turfelelős van. Nyáron, arakor szabadtéri rendzvényeket lehetett tarta­ni volt is megmozdulás. Javasolom: A PlB. nézze meg az alapszervi vezetőségek, sőt még a pártbizalmiak felé is, hogyan néz ki az általános mű­veltségük és a további beiskolázás kérdését napiren­den kell tartani. Titkári értekezleten fel kell vetni ezt a kérdést feb­ruár 15-ig* Kövesdi elvtárs: Politikai vezető nem lehet olyan, akinek a minimális műveltsége nincs meg. Ennek a hiánya jelentkezik abban is, hogy nincs meg a tekintélyük a gazdasági vezetők előtt. A pártiskolán az iskola­­vezető egy térképen meg kérdezte, mutassuk meg hol van Kérea és csak 5 elvtárs tudta megmondani. Meg kell mondanom, hogy nálam is van ilyen rt hiba ős érzem is a tanulás hiányát. Pártnapon, ha egyszerű elvtárs be­szél és nem tudja az idegen neveket helyesen kiejteni, vpnnak akik ki­­gunyolják. A brossuráknak kellene hozni az idegen nevek helyes kiejté­sét, mert sokak előtt as ilyen hibák lebecsülést válténak ki aj előadó iránt. • Csatlakozom Pelczer elvtárs javaslatához. Erős elvtárs: Ez a kérdés nagy horderejű. A Szovjetunióban a íe taha­­hovisták első értekezletén vetette fel Sztálin olvtárs, rogy a fejlő­dés megköveteli, hogy a párt irányító szerepe gazdasági téren is ér­vényesüljön. A pártvazetők ne csak bele tudjanak szólni a gazdasági kérdésekbe, hanem irányítani is tudják. Itt meglehetősen nagy ellen­állással találkozunk. Az az álláspont, főleg a nem függetlenítetteknél, hogy a napi munka ós pártmunka mellett nincs idő. A kényelem szeretet burzsoá csökeveny. Az ilyenek ellenséges befolyás alatt állnak. A szak­emberimádat elaltatja az éberséget. Mindent elfogad, mert nem tudja megbírálni. Nem tudják fölmérni, hogy tényleg a szocializmus építését szolgálja-e egy-egy szakember. Az első teendői a tanulás iránti kedvet kell felkelteni. A Horti idők­ben, amikor nem volt lehetőség, titkokban tanultak , a szakma szerete­­te vezette erre a dolgozókat. Ezt kell felkelteni bennük. A káderpoli­tikánkban ezt a szempontot elhanyagoljuk. Qsak azt nézzük meg funkci­óba állításnál, rogy politikailag alkalmas-e. Sok leváltás van emiatt. i 3 I

Next

/
Oldalképek
Tartalom