Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság I. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1954 (HU BFL XXXV.96.a/3)
1954-05-07
r ~i I .Maróti Károly: vörös elvtársnő miben látja a hibát, hogy az esztétikai revells még olyan tárgyaknál, mint pl: a történelem és földrajz I ne érvényesül, a tantárgyakban, vagy a pedagógus előadásában | van-e a hiba. I re tr ovi 03 j ánosné: Megkérdezi a r árt bizottságot, hogy ismerik-e a 1.. v. I “ “ Közoktatásra hozott határozatát, .ivei nem ismerik az elvtársak, I igy novács elvtársnő felolvassa a határozatot. ] tförös .Józsefné: Petrovics elvtársnő kérdésére elmondja, hegy a raurkágtanu- lók roszabb eredménye mutatkozik meg részben abban, hogy kevés | a munkás tanuluk beiskolázása. Azonban a 72. tanuló között, akit * beiskoláztak, csak kitűnő jeles ás jórendü tanulók tannak, az egyik iskolában volt egy munkástanuló, aki elógségesrendü volt. r 'lbeszélgetett pajtásokkal felőle, akik elmondták, hogy elhivták magukhoz, hogy együtt tanuljanak, d6 5 perc múlva elment, azt mondotta, hogy írja ezt. Beszélgetett az osztályfőnökkel, ükí elmondotta, hogy mindent elkövettek, hogy eredményt érjen el. 'elvették tanulószobára, egy héten kétszer volt. a naplóba 6 felelete volt, a gyerek elmondotta, hogy nincs kedve tanulni. Kimentek a szülőkj hoz, a szülő azt mondta, hogy ok nem foglalkoztatják a gyereket, | megadják a lehetőséget a tanulásra, . zután móg háromszor voltak } kint a lakáson, amikor mosás, főzés közben találták a kislányt. Fagyon hiányzik a szülők politikai nevelése, a családlátogatások- I nál erre nem helyeznek súlyt, igy a szülők nincsenek tisztába az iskolai politikával, 'gyes embereik t'ljesen a gyerek gondolkozására bizzák a gyerek továbbtanulását, mint azt az egyik szülő kifejtette levelében, araikor behivtuk gyermeke továbbiskolúztatusa | szempontjából és kifejtette, hogy a iskolábajárást el tudják intéz ni az iskola nélkül is. niba, hogy pont azok a szülők nem kötelednek az isKola felé semmilyen megmozduláskor, akiknek a ±jq legnagyobb szüksége lenne az iskola támogatására. I a vizsgáknál a toli szünetre tekintettel nem lehetnek, mert a tanulók az anyagot átvették, de meg kell mondani, hogy ez nem vált vérükké, ill. nem mélyült el bennük, "eladat ós a fő szempont, ] hogy az ismétléseknél ne az egész anyagot törekedjenek átvenni, hanem a tananyagot súly pontizálják. az anyagból kihagyni nem le- I hét, legfeljebb összevonni. annyi könnyebbség van, hogy mig tavaly I több tantárgyból kellett osztályvizsgát tenni, addig ez az idén lényegesen csökkentve l6tt. az isKolakban az uj anyagok átvétele közben ismételtek, összekötve az uj anyaggal. | nogy menny iben dolgozták fel a p6dagugusok a n.v. határozatát erre oz a válasza, hogy amikor a szervezeti részét megtárgyalták a pedagógusok, mindjárt felvetették a tartalmi problémákat is, hogy ! hol kell a hibákat kijavítani a határozat szellemében, a lefőbb 1 hiba a hazafias nevelés - ami talán egyrészt a tanuönyvek hibája j is - mert nem tárgyalták mélyebben a haladó hagyományokkal, nem beszéltek eléggé a hősökről, akik a haladó hagyományain-I kát tovább vitték, búr megtörtént ez, de nem olyan mértékben, I ahogy kellett volna, ekik megértették a J\jV. határozatinak ezt a I * részét, azoknál már javulás mutatkozik a tanításban, pl: Móricz Asigmond Érthetetlen c. novelláját tárgyalták meg, amit úgy adott elő a tanár, hogy valósággal pezsgett a levegő, a diákok leKesek l voltak, ve ilyen még nagyon kevés tapasztalható, a Központi Veze tőség Határozata után rájöttek, hogy sokkal szilárdabb tudást kell j adni a középiskolákban, mert 6gyes tantárgyaknál a tantárgyra ópi-1 teni akartak, kiderült, hogy homokrb épült, teljesen szétlolyt. t
