Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság I. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1953 (HU BFL XXXV.96.a/3)
1953-01-30
lf” ”1-4- I A terv teljesítést az elmúlt negyedévben általában teljesítettük egy-két lemaradás volt, az egyik elv tárénál a tankönyv ké-szitése is közbe játszott, a másik elvtárs magatartásbeli hiba is volt, s miután többszöri figyelmeztetés ellenére sem javított hibáján, el kellett menni a levéltárból. A kulturmunkánk nem kielégítő, mert kampányszerű és nem-állandó. Azonban a Disz. fiatalok munkaidőn túl nagyon lef gla.lt ak, mert szakmailag képezik magúkat, azonkívül a tankönyvek összeállításánál ve s zne k r és zt Az üzemekkel való kapcsolat olyan értelemben nincs meg mint Kovács elvtársnő kérdezte, de meg van olyan értelemben, hogyha az egyes üzem múltjára vonatkozó adatot találunk, mint ol: a Csepeli gyárral kapcsolatban is volt már, elkültük a RM. PB- ának stb. Arról tudott a pártszervezet, hogy a pártcsoportértekezleteket havonta tartották meg, ezt mi rendeltük, illetre erre mi hoztunk határozatot# mert ugy gondoltuk, ha hetenként tartsuk, túl sok lesz az ilyen irányú értekezlet, mivel vari más olyan értekezlet is, ahol ezeket a kérdéseket megtárgyalják. Azonban ha az elvtársak ezt nem helyeslik, megtarthatjuk hetenként, bár mi nem goüdioltuk, hogy ez hiba. A pártcsoport értekezleteken va_ lé részvételen, amit havonta tartottunk szigorúan kötelező volt a megjelenés, és nem fogadtunk el seirmi kifogást, s „ha valaki még sem jött,el, azt a pártvezetőség előtt felelősségre vonjuk. A Disz.-el kapcsolatban tudják az elvtársak, hogy volt egy időszak, amikor a Disz. munka funkcionált, ekkor átszerveztük a Disz. vezetőséget és azóta a munkát becsülettel elvégzik a fiatalok, a Disz.-nek odaadjuk azokat az elvtársakat, akik arra alkalmasak. Hoztunk olyan határozatot vezetőségi ülésen, hory a Dpsz.-tői nem veszünk el káider, azonban aaj^t határozatunkat nem tudjuk betartani, mert legutóbb MSZT. titkárnak vittünk el egy kádert a “iszttől, mivel másképp nem tudtuk ezt megoldani. A Disz. vezetőségben Dogscha elvtársnőnél „megmutatkozik egy kis felelőtlenség, pl: nem megy el a röppgyülésre, amiért a Disz. titkár jelenlétében az ilyen mulasztásaiért felelősségre vonjuk minden esetben. A felajánlásokkal kapcsolatban az a helyzet, hogy a levéltári munka nehezen mérhető le és azt könnyen félre „lehet vezetni hangzatos szavakkal, aki ezt a munkát nem ismeri és tehetnek olyan felajánlást, ami nagyon értékesnek tűnik, de kevés munkával jár de ezt az üB. elnök észreveszi. A párttagok elos tása a szakterületekre nem megfelelő pl: a II. sz , osztály a bizalmas osztály, eddig az volt az elv, hogy oda csak párttag elvtársikat teszünk, de ettől az utóbbi időben eláltunk, mert oda tettük a ^isz. titkárt, aki pártonkivüli, de aa elvtárs tagjelőltfelvételére mar irányt vettünk. Arra gondoltunk, hogy a z osztályokon lévő hiányos?_párttag dolgozókat pótolni fogjuk a most kikerült fiatalsággá} „az egyetemről. Az intrikák kérdésében javulás van olyan értelemben, hogy azt már nem hangosan és nyíltan csinálják, de még vannak néha. Ha erről tudomást szerzünk, az illetőt behivatjuk és elbeszélgetünk vele. Előíródul, hogy kósza híreket terjesztenek, hogy valakit -elhelyezünk stb. Akkor behivatjuk az illetőt és követeljük, hogy mondja meg kitől hallotta, most éppen egy ilyen dolgot bogozok ki. A tudományos és technikai dolgozók közötti viszony, illetve kapcsolat, különösen az I. és a III. osztályon még problémába ütközik, a technikai dolgozóknak van egy nagyfokú kisebbségi érzetük, ami nem jogos, mert sokkal jobban kiismerik magukat, mint I a szakember, mert már lo-15 éves tapasztalatuk van, de éppen az hogy évtizedeken keresztül a liszplgálói voltak a tudományos dől-
