Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság I. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1952 (HU BFL XXXV.96.a/3)
1952-08-22
r t 7 Kálmánná éti Ráaeth álvtársak középfokú Iskolája, tiz £ll«Bl Nyomdában pedig Verbau alvtártmő középfokú prop.iskolája. Általában elmondhatjuk,hogy es a sti iskolák közül, a kötőpfokn prop,iskolák « legjo -bak. Igen gyenge aa Erdős elvtárs által vezetett alap isme x'étik tankörének szemináriuma, aminek nem az as oka, hory a hallgatók nem lennének képe ook a kérdéseket mélyebben tárgyalni, hanem az,hogy nagyon lazák, felülete Bek, a kötelező irodalmat nera veszik át, igy nem értik meg as egyes kérdésüket. Az elmélet ée gyakorlat összekapcsolása tekintetében mutatkozik javulás as első fóc'lalkc sások Óta, azonban ismét tapasztal haté, az elmúlt oktatási évadban io megamTatkoaő végleteeeég,ani a'- bán nyilvánul meg,hogy vagpr csak gyakorlatiaskodnak, vagy eeak ©lmáletleoked- 1 nek. így pl. Kálmánná elvtárs szemináriumán Saatadi és Vicenthy elvtéraak,akik agyéöként nagyon jól szerepelnek, gyakran esnek a óba a hibába,hogy csak gyakorlatiasan beszélnek, ahelyett,hogy elvi megállapításaikat támaa: anák alá © esemlőltetéa kedvéért gyakorlati példákkal* Németh elvtárs szemináriumán viszont pl. -eoldoa elvtárs hajlamos arra,hogy elméle"ieakedjék, a gyakorlati élettől eltn akitotban. Ezekre a hibákra a szeminárium vezető rámutat, s azóta igyekeznek javitani,ami leginkább űsoidos elvtásanál min tkoslk,meri azóta m«gta állapításait széleskörűen teesd. meg. Az eddig legnehezebben megértett kérdések * az agitáció és propaganda közötti különbség, a szooiáldeaokratizmus, miért nem lehetett azonnal 1945.-ben proletárdiktatúra,stb. Ezekre a kérdésekre az iskolave. e tők rendszeresen visszatérnek, a következő anyagok tárgyalásánál, hogy teljesen tisztázzák hallgatóinknál, igy pl, az agláoió és propaganda kérdését Rákosi elvtárs "Sápi demokráciánk útja ©.anyagnál, á különböző arankaszolrban az egyes jelszavakon keresztül is mef/nagyerázták, » ugy látjuk, hogy most .ár ez a probléma teljesen tiszta. Azonban Szükségesnek túrtunk egy nyilvános kon ultációt tartani a a zo ciálöemokratlsátrasról, hogy ezt mindenegyes ?\n gatónk tisztán lássa, hogy eredményesen harcol), as on ellene. Az elvi éberség hiányaik a si iskoláinkról, s ennél fogva a vltakész&óg sincs meg, még akkor is csak nehezen szállnak vitába, ha nz iskolavezető tovább élezi. Bizonyos mértékig az opportunizmust jelent, mert pl. elvi tévedésekre ugy re egálnak, hegy bizonyára nem jól fejezte ki magát, de jól gondolta, stb11 Öokazor helytelen nóietek is felütik fejüket, mint pi. Kálmán elvtárQnŐ areemirtáriumáTi Híricsl elvtára a következőket mondta* M a tfüldosztáe oeak a munkás-parászt szövetség megalapozása volt" vagy ugyanitt Kerekes elvtársi " ha au iskolavezető leszögez valamit, nincs helye többé a vitának, mert az frakció zás" Mindebből adódik számunkra az a óladat,hogy sokkal harcooaabbatká és vitaképeseibe ké kell nevelnünk propagimdlotáink&t azon keres tül, hogy ezekért a hiányosságokért élesebben bíráljuk. Az eddigi iskola tapasztalatai szerint megái 1építésünk az,hogy ez alsó fokú prop.iskolán tanuló elv-társaknak kb. Bíi-90 .-a lesz alkalmas arra, hogy propagandista munkát fojtson ki, ha azonban a lo-15 .-nál is sikerül a tanulxn'nyi fegyelmet raegsstlérdltanl,akkor nagyobb eredmények is elérhető1, lesznek. Az esti iskola vezetői minden héten értekezleten beszélik meg tapasztalataikat éa kéozUlnek fel a hétfői foglalkozásra. Ezeken az értekezleteken a z esetek többségében .1 ér tbi zott ságunk is képviselteti magát, hogy aa ellenőrzés tapasztalatát ismer" oeeük ée egyben figyelemmel kisér jük az iskolavezetők felkészülését. Ezeken az előkészítőkön érvényesül a birálet ós önbirálat,hiba azonban az,hogy nem tárgyalnak ki alaposan egy-egy elméleti kérdést,s igy sokszor vózlatsr.erü ize van az előkészítőnek. Rém ©lóg koll' ktiv az élőkéesi tő munkája, mert ve nak ozmináriuravezetők,akik heteken keres tül mog sora szólalnak, min’ pl. .sered! elvtárs is. I ______________________ & ______ _ .
