Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság I. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1952 (HU BFL XXXV.96.a/3)
1952-11-14
í prnmamm ir „ ~i Az agitációnk a munkafegyelem kérdésével is foglalkozott éa ezen a téren némi javulás tapasztalható, habár nem kielégitő, mert gyakori még a hétfői késének száma és a napközbeni munkaidő kiesés. Hiba, hogy a válLalatvezetés a munkaügyi osztály megkérdezése nélkül vidékre helyez dolgozókat, s mire azok odamennek, viszszaküldik őket, mert nem tudták megfelelő munkába beállítani őket. Ez is sok munkaidő kiesés. A két vállalat megegyezésének végrehajtásánál is komoly hiányosságok vannak, mert a dolgozók megkérdezése nélkül helyezik át őket a másik vállalathoz és az is megtörténik, hogy a brigádokból is lehelyeznek egy -egy tagot ami ellen a dolgozók tiltakaznak, mert vagy vigyek e| akkor az egész brigádot, vagy hagyják meg őket. A másik kérdés a dolfozék munkájának a kiértékelése és ez szoros san összefügg a termelési értekezletekkel. Kihozzák azt, aki teljesíti felajánlását, vagy aki nem teljesiti, de ennek nincs eléggé megszervezve a tudatositása,s nincs mozgósítási ereje a felajánlások teljesítésére. A dolgozók azt is felvetették, hogy pl: nincs megfelelő öltözőjük és együtt öltöznek a nők a férfiakkal, amit eddig nem is tudtunk, vagy kijött az is, hogy pl: a Disztéri építkezésen 3/4 órával későbben kezdenek el a dolgozók reggél dolgozni. Ez abból adódik, hogy a brigádvezetőkkel nem foglalkoznak kellően, nem adják meg nekik, hogy mit kell csinálni és íqt reggel nem tudnak mindjárt munkába állni a dolgozók. Ezeknek a hiányosságoknak az az oka, hogy olyan épitélvezető van, aki iskolába jár és délután már 3 órakor elmegy az építkezésről, ami -azt jelenti, hogy az építkezés gazdátlanul marad. Koltai Fereno: A jelentés azzal foglalkozik, hogy hogyan hajtották végre az Tpitkezések a Szervező Bizottság határozatát és ez a munkában milyen javulást eredményezett. A 43/1.-es V—nál a fejlődés megd.lapitfcató , de ez nem mondható a 45/2.-es V.-ra. Ugyanakkor a doL- gozók erkölcsében is nagy javulás van, ami viszont most a 45/2. vállalatnál a legnagyobb probléma. Általában sok olyan problémája van a 45/2.-es vállalatnak, amit a 43/l«-es vállalat jól megold és az kellene, hogy a két vállalat ezekben a közös problémákban egymás tapasztalatait átvennék, tehát köoBlebb kéne egymés^ hoz kerülniők. A 43/1.-es vállalat Kommunista elvtársai, aktívái " amikor együtt vannak eléggé aktivak és harcosak, de amikor az építkezéseken vannak és nincsenek együtt, ak/tor már ez nem láte szik meg. Nagyon tontos az építkezéseken a műszakiakkal valófoglalkozás, amit a b.k. jegyzés is megmutatott nekünk. Az ifjúság munkája pl: a 45/2- vállalatnál eléggé rossz és csak a palotai terület az, ahol az ifjúság élenjár, de a többi területen nem beszélhetünk erről. Többet kellene a fiatalokkal foglal kozni. S az a meglátásom, hogy a Disz. akkofejó munkát végezni, ha konkrét feladattal bízzuk őket meg. Az, hogy a dolgozók nem tudják, hogy mit kell elvégezni, ez éppen a szakszervezet gyengeségét mutatja. A 43/1.-s V. olypn nehézségekkel is küzd, hogy nincsenek tervei, viszont az helytelen, hogy belenyugszanak ebbe és elfogadják objektív nehézségeknek. Fontos, hogy a kulturvonalat fellendítsék, hogy ezen keresztül a dolgozók megszeressék munkahelyüket és igy kevesebb lessz a raunkásvándorlás az építkezéseken, továbbá könyvtárakat/ kell felállítani, nem véletlen az, hogy az építkezéseken függetlenített szociális igazgató van, hogy ezt a vonalat ellássa. Helyes lenne, ha a két vállalat egy függetlenített kulturfelelős beállítását eszközölné, ha a két vállalat dolgozóinak száma kiteszi azt a számot, hogy lehessen függetleníteni, j Helyes az a javaslat, hogy a Várnegyedberuházó vállalat külön I pártszervezetet alakítson, de ez ne jelentse azt, hogy elszakadnak egymástól, mert azért az ott dolgozó elvtársak sok segítség I gét adhatnak a 43/1. e-s vállalatnak. r
