Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság I. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1949 (HU BFL XXXV.96.a/3)
1949-03-10
MMBBI ____________ ry. I LfQ I MAGYAR KOMMUNISTA PÁRT f V/ * i. kér. szervezete Budapest, 194......................F.-,-... KRISZTI NA-KÖRÚT 139. í"\ ' OÍÚ ^ Telefon : 161—290. I J e g y_z ő k ö n_y v . J Készült 'az I. kér. Pártbizottság 1949* március 10-i ülésén. Jelen vannak: Deák, Horváth, Knezovits, Kriszton, Moldvai, Ostyadal, bántha, Simon és Várkonyi elvtársak. Deák élvtárs megnyitja az ülést ás felolvassa a napirendi pontokat: 1./ politikai beszámoló /Knezovits elvt./ 2./ alapszervezetek munkája /Knezovits elvt./ 3./ ifjúsági ügyek /PB. tagok/ i 4-./ indítványok, javaslatok. Kriszton elvtárs felolvassa a jegyzőkönyvet. ^ Knezovits elvt. a demokrácia és Pártunk eddigi fejlődését és egyik fontoa problémáját, a parasztkérdést ismerteti. Államhatalmunk jellege, mint ahogy Rákosi elvtárs mondta,- proletárdik* tatára szovjet forma nélkül. Mikor ez kijött, hibát követtünk el, hogy nem vittük kellőképen a tömeg elé, pedig Pártunk politikája erre támaszkodik. Az elsiklás oka volt, hogy 1945-ben ágy állítottuk be, hogy a polgári demokrácia egyik vállfáját visszük, ás csak Nagy Ferencék kiverése után kezdtükk f^Viépi demokrácia építéséhez, a proletárdiktatúra tudatosítása a munkássággal rg^n fontos, hogy megtudja milyen feladatok várnak rá. Sztálin elvtárs szerint e proletárdiktatúra 3 főjellemzője: 1./ a munkásosztály birtokolja a hatalmat, 2./ szövetségeseit is bevonja a kormányzásba, de a hatalmat meg nem osztja velük, 3./ a diktatúra a munkásosztály és a parasztság szövetségére épül. -A Népfronttal kapcsolatban megemliti, hogy elhajlások tapasztalhatók, mert vannak, akik túlbecsülték, mások meg lebecsülték. Mind a kettő helytelen középúton kell haladhi. A Népfrontnak feladata, hogy a kommunista vezetést a Népfronton keresztül átvigye azokra a tömegekre, akik ezt az irányitást nem fogadnák el. 1 \>Fv * Várkonyi elvt. sokat foglalkozt unk# jr jpr.oi etáajdikta túr a kérdésével, de csak felszínesen; a dolgozók még most sem értik egészen a yele járé kötelezettséget, és nem érzik megváltozott viszonyukat az államhatalomhoz. Moldvai elvt. történelmi pillanatok előtt állunk; a■ Szakszervezeti választásolc á legjobb alkalom a Párt élcsapat jellegének és a munkásosztály vezető szerepének kidomboritására. Knezovits elvt. beszámolója harmadik pontjában a parasztkérdést ismerteti. A kérdés igen fontos, mert elhajlások tapasztalhatók, vidéken. Feladat: egészséges proletárgárdát ©ell kinevelni és vezetőnek vidékre küldeni, akiknek egyik része a traktoarállomásokon keresztül, másik része a Défosz-on és a vidéki funkciókon /körjegyzőség stb./ keresztül neveli a parasztságot. Itt az ideje, - mondotta Rákosi elvtárs,- hogy a kulákság korlátok közé szorítását végre komolyan vegyük. Ezért Sztálin® elvtárs hármas, de mégis egységes feladatát kell végrejajtani: 1./ támaszkodjs a szegényparasztra, 2./ egyezz meg a középparaszttal, 3#/ egy pillanatra se szüntesd meg a harcot a kulák ellen. - A szegénypsrasztság a munkásosztály leghűségesebb szövetségese, legmegbízhatóbb támasza. A középparasztra már vigyázni kell, mert kétlelkű. Egyik lejkével a kisparaszttal tart, a másik azonban már felfelé tör. Ingadozó. - - - A DÉFOSZ eddig nem volt megfelelő összeállítású, mert a •földmunkás tagozat nem volt meg benne, őket elhanyagolták, ezt az elhajlást ki kell küszöbölni, a hibák miatt eltolódott a határvonal a középparaszt és a kulák között. - - - Feladataink:300.000 fölmunkást az iparra átállítani, a szegényparasztságot segíteni, és rentábilissá tenni a szövetkezetei, mert addig nem tudjuk megsemmisíteni a kulákságot. Horváth elvt. döntőnek tartja a parasztkérdést, mert a paraszt nem tud úgy felszabadúlni, mint az ipari munkás. A paraszti ösztönben jó adag kapitalista ösztön van, ezért hatalmas politikai munkát kell folytatni, íelvilágositani, hogy a mezőgazdaságból mostani formájában nem fog tudni megélni, és aktivizálni kell a gépesített termelésre. I 3
