Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság I. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Választmányi ülések jegyzőkönyvei, 1954 (HU BFL XXXV.96.a/2)
1954-05-20
- 13 “ / § í innM \ ü úgy látja az agitációs munkát, hogy a rs kiadja a feladatokat a népnevelőknek, de az nem továbbitja a tagsághoz, abban látja a megoldást, hogy a pártcsóportbizalmi elvtársak jobban ellenőriznék a pártmunka végzését és igy a népnevelőket is jobban ellenőrznek. Hibának tartja, hogy a népnevelők nem dolgozzák fel eléggé a párt és a kormányhatározatokat, s ennek következmónye, hogy nem tudnak válaszolni a problémákba, amit felvetnek a dolgozók ós sokszor ők is a helytelenül tájékozottak hangját ütik meg. Ezzel el lehetne érni, hogy mindenkor an-nalc legyen nagyobb hangja, amiről a párt akar hangot adni, arréél beszéljenek, amiről mi akarjuk, hogy beszéljenek. /: Itt összehasonlítást tesz a Pártkongresszus ós a magyar - angol mérkőzés visszhanja között:/. Fontosnak tartja a pártszervezetek öntevékenységét, mely terén még mindig megmutatkozik, hogy az alapszervek mindig a felsőbb pártszerv utasítását várják. Fontosnak tartja a népnevelők részéről azonnal hozzákezdeni a kongresszusi beszéd feldolgozásához. """ágál Ferenci/ Állami Nyomda, választmányi tag/. Hozzászólásában azzal foglalkozik, hogy nem egészen ért egyet Kardos elvtárs felszólalásával olyan értelemben, hogy nehéz az értelmiség között népnevelő munkát végezni, nehezebb mint egy üzemben. Üzemben is nehéz a népnevelő munka , a/ tervező intézetekben sokkal kedvezőbb körülmények között vannak, magasabb fizetés, stb. Az értelmiségi ós a munkásszármazásuak beiskolázásával kapasolatban felveti, hogy meg kellene nézni, hátha a szülők részéről is ellenállás van, hogy mielőbb dolgozni menjen a gyerek, mert akkor hamar hoz pénzt a házhoz. Kovács Dórát Válaszában Kardos elvtársnak elmondja, nehéz lenne eldönteni hogy a hivatali vagy üzemi dolgozók körében nehezebb-e az agitáciés munka, úgy lehetne megfogalmazni, hogy mind a két területen nehéz. Tisztázza Maróti elvtárs válaszádasát a munkástanulók és az értei ^ miségi tanulók beiskolázásával kapcsolatban, elmondja, hogy Maróti elvtérs nem értelmisógellenessógből vetette ezt fel, hanem arról van szó, hogy oly nagy a számkülünbsóg a osztálybeli beiskolázás, hogy a pártbizottság ennek felülvizsgálását határozta meg, mert úgy látta hogy politikai kérdés ós igy sok munkás fiatal van elütve annak kehetősógétől, hogy gimnáziumba nem lett javasolja, hogy később egyetemre, főiskolára mehessen. Elmondja, hogy amit Farkas elviársnő kifogásolt, hogy csak a tervezőintézetekben dolgozó értelmiségre korlátozódik a jelentés, ez nem vitás ós ezt a jelentés is tartalmazza, hogy most csak az üzemi és tervezőintózeti dolgozók között végzett agitációs munkát vizsgáltuk meg, későbbi időpontban más területen dolgozók között végzett munkáról adunk képet a pártválasztmánynak. Abban látja a legnagyobb hiányosságot, hogy a népnevelők beállítása nem kiválogatás alapján történt, s ha valakinek a pártmunkáját kell megjelölni, sok esetben tag vagy tj. felvételnél a népnevelési határozzák meg ós sok esetben ezt a feladatot _nem is végzi, amit a tagság lát ós igy van lejáratva a népnevelő munka, ill. a népnevelők. Az is az agitációs munka hiányásoggágára vezethető vissza, hogy a fiatal mérnökök nem akarnak a párt tagjai lenni és ez azért van, mert nem a párttagság egésze végez pártmunkát, hanem a tagság egy kis része, akik aztán túl vannak terhelve a pártmunkával és ez riassza vissza őket, mert azt lát-L-----------------------------------------------------------------------------------------------5---------------------------------------------------------------------------------f ■ 1 /\ — I