Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság I. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Választmányi ülések jegyzőkönyvei, 1954 (HU BFL XXXV.96.a/2)
1954-05-20
r A ~i- 5 - fy0®x \ A hibák főoka abban vam hogy t ervezőiydáüfflfjleinjfeár.gyalják rendszeresen a* politikai tömegnunka tartalmi é/mgfliiitt i'Tffm kérdéseit, az agitáció még mindig reszort jelleggel bir, a^ art vezető ségi ülések napirendi pontjai meglehetősen felületesek, a napirenden belül nem diferenoiálják a politikai munkát a rétegeket fi gye lembe véve, nem dolgoznak ki agitációs drveket, melyeket a népnevelők s z e mé ly r e szó ló an alkalmazhatnának. Nem fordítottak gondot arra, hogy a népnevelői hálózatba több régi és uj értelmiségi dolgozót állítsanak be, akik ált a Iá - nos műveltségűknél, szakmai gyakorlatuknál fogva, megfelelő elméleti felkészültséggel sokoldalú agitációt tudnának kifejteni miközben maguk is^ példamutató gazdasági és politikai munkát végeznének. Nem tanulmányozzák pártszervezeteink azt, hogy melyek azok az agitációs módszerek^ amik al- ' kalmasak arra, hogy érteImiségieinlchez közelebb kerüljünk és Végérvényesen magunk mellé állítsuk a kormányprogramm végrehajtásában. Ágitációnk tartalma a fizikai dolgozók között; a./ A kormánypr ogramm magyarázatának egyoldalúsága ugyanolyan mértékben fennáll termelő üzemeinkben is, mint az értelmiségiek te között. Ebből következett, hogy az év elején általában .. lazult dolgozóink muri. ka fegyelme úgy telepitett üzemeinkben, mint az építkezéseken, mert aktivistáink belenyugodtak abba, hogy egyes dolgozók, mint pl: az Állami Nyomdában csak az életszínvonal emelésének kérdé-seiről beszéljenek, ott támasszanak igényeket, de ugyanakkor magukkal szemben nem állítottak megfelelő követelményeket. Pártszervezeteink ós dolgozóink is főként csak a jogokat hangsúlyozták ki, a kötelesség kérdéséről sem taggyűlésen, sem pártbizalmi értekezleten nem szóltak. Ennek következtében növekedett az igazolatlanul mulasztók é,s a késők száma, ni nyilvánvalóan hozzájárult a terv lemaradáshoz is. Építőiparunk konm . stái is hajlandók voltak mindent betudni a kétségtelenül fennálló objektív nehézségeknek / kemény tél, szállítási nehézségek, stb/, és szemet hunytak a helyi lazaságokból adódó lemaradások felett. helyenként jelentkezett a vezetők liberalizmusa, amikor engedtek a jogtalan követeléseknek és magasabb bérbesorolást, lazább normákat illeüéktelen szociális juttatásokat biztosítottak a követelő hangok hatására. Az ilyen vezetőkahelyett, hogy ^ megmagyarázták volna a munkásság valódi érdekeit, azt hogy a kormány - programm nem egyes emberek és csoportok élet színvonalát akarja emelni a dolgozók egészének rovására - népszerűségi politikát folytatlak, uszályba estek és nem látták, hogy ez a politika káros a pártra, káros a népre . ;:’:7 tó .' • . tó- " 'y\ - “tó. '-A: , ' ' ' . .. 'tó ... \ A yY V '' ' - 7 fi. tó. . ’ '.A ■ j b./ Nem folyt agitáció a munkásság felé úgy, mint a hatalom birtokosa felé, aki felelős azért, hogy milyen szilárd talpköve proletárdiktatúránknak a munkás-paraszt szövetség, mert ha folyt volna, nem szaporodott volna el a paraszt és szabadpiac ellenes hangulat, meglátták volna dolgozóink különböző intézkedéseinkben a városi, ipari munkásság érdekeit is a parasztság érdekeinek kifejezésre juttatása mellett. Építőipari, munkásaink között is akadt Olyan, akik nem értve meg a kor -, mányprogramraot, az ipart elhagyva nem a falusi feladatok megoldásának se. it ősére tértek haza falujukba, hanem " maszekok "-nál keresték életcéljukat „ A politikái munka gyengesége okozta, hogy annak ellenére, hogy „z energiahiányból, kemény télből, aiyageHátáéi zavarainkból adódó nehézségek közepette dolgozóink igyekeztek helyüket megállni - későbbiekben negsem értették meg eléggé azt, hogy* felemelkedésünk egyetlen helyes útja az uj szakrcz; célkitűzéseinek következetes és részleteiben történő megvalósít ára.-/t 3 L ' ' ~... _ j
