Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság I. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Választmányi ülések jegyzőkönyvei, 1953 (HU BFL XXXV.96.a/2)
1953-12-11
így pl, az orosz narodnyik-niozgalom tanulmányozásával egyidőbcn tanították a magyar• népiesek problémáit, gyakraii ogyenlóségi jelet téve a két népies mozgalom között," V-\gy Sztolipin politikáját azonosították Gömbös politikájává.!, a Szovjetunió első ötéves tervét, a mi első öt6vbs tervünkkel stb, A politikai iskolák foglalkozásaink az elmélet us gyakorlat összekapcsolását helytelenül értelmezve, a szocializmus építése elméleti, elvi problémáinak alapos megvitatása helyett, a termelés aktuális gyakorlati kérdéseit tárgyalták, A pártbizottságok a propagandamunka eredményességét szüle prakticista szempontból., mechanikusan a termelési, begyűjtési százalékoknak a .foglalkozást követő napokban történő emelkedésén, vagy csökkenésén keresztül ítélték meg, c./ Propagandamunkánk hibái különösképpen megmutatkoztak a szocializmus építésével összefüggő legfontosabb elméleti kérdések tanításában, változatlanul a mi viszonyainkra is érvényesnek tartottuk Sztálin elvtársnak a Szovjetunió szocialista iparositá- _ sa feszitett ütemének szükségességéről szóló megállapításait. Nem vettük figyelembe, hogy ezek a megállapítások a Szovjetunió adott történelmi viszonyainak elemzéséből következtek, amely viszonyok a magyar népi demokrácia belső helyzetétől és külső körülményeitől merőbon különböztök} a Szovjetunió kapitalista környezetében, valamennyi ország közül elsőnek és egyedül teremtette meg a pr o le táj? dikt a t urát és' építette a szocializmust, agy olyan országban, nm.lyt.--n as ipari fejlődés igen elmaradott volt: a magyar népi demokrácia viszont, mint a szocialista tábor tagja, támaszkodik a Szovjetunió és .7 környező népi demokráciák segítségére, nem polgárháborúk után, rendkívül nehéz gazdasági viszonyok közepette, hanem helyrcállított iparral, viszonylag békés körülmények között kezdte meg és folytatja a szocializmus építését. Majd minden tananyagunkban azt igyekeztünk bebizonyítani, hogy a szocialista iparosítás szinte kizárólag kötelezettséget, nehézségek leküzdését, áldozatvállalást ró a dolgozókra. Ugyanakkor a szocialista termelés céljának ismertetését háttérbe szorítottuk# Politikánk helyességének igazolására gyakran hiányosan, összefüggéseiből kiragadva és épp ezért eltorzítva idéztük a klasszikusok egyes megállapításait, Leain-Sztálin müveiből-pl, kiragadtuk azokat a részeket, amelyek a szocializmus építésének nehézségeiről szólnak és elhallgattuk azokat a tanításokat, hogy a szocializmus építésének együtt kell járnia a dolgozók jólétének emelésével, Hasonló hibát követtünk el a mezőgazdaság szocialista átszervezésének propagandájában is„ Nem mutattuk meg az átszervezés körülményeit hazánkban: nem elemeztük a föld magántulajdonából, a magyar parasztság fejlődéséből, rétegcződéséből adódó sajátosságokat, d./ Nem világítottuk meg a tömegek alkotó szerepét a szocializmus megvalósításában, A pártpropaganda a káros személyi kultusz egyik terjesztőjévé vált. Ennek megnyilvánulása volt pl. az életrajz-körök elterjesztése, Ezz.;l propagandánk is fékezte a I' tömegek kezdeményezésének, alkotó készségének kibontakozását, í csökkentette a párt erejének aktivitásátj 1 K: ' ‘ " • ; ■ ■ 7 v ' \ ' ■ \ ' ’ : . v..i . ■ . *20 * t e "i
