Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XXII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1985 (HU BFL XXXV.27.a/4)
1985-09-03
m b H tanácsok közötti feladat és hatáskör rendezéssel - átcsopor- B! B| tositással - mivel ezek mindegyike változást okozott a gazdái- BH ^^B kodásban a pénzalapok alakulásában is. Ez év elejen rendelet fflU] BH újra szabályozta a tanácsi gazdálkodás rendszerét. ^B ■H A Fővárosi Tanács V3 szakigazgatási szervei a kerületi koncep- H R ciék egyeztetését ezév áprilisáoan lezdték meg. Az egyeztetés BB már annak a jegyében történt, hogy a helyi tanácsok 1986. január M B l-től kezdődően az eddigi működési költségvetés és a fejlesz- B| H tósi alap gazdálkodási formája helyett egyesitett pénzalapból fifj R oldják meg feladataikat. Ez a gazdálkodási forma lehetővé teszi, BH HB hogy a tanácsok a rendelkezésükre álló pénzeszközöket a szükség- BH R letnek megfelelően osszák fel működésre - az alapellátási felada-R tokra - illetve fejlesztésre. |H Az összevont pénzalap forrás oldala szerint továbbra is meg- BB R maradt a saját bevételek köre, amely a lakossági adókból és az intézmények igénybevételi dijaiból tevődik össze. A meg- R osztott bevételi források között uj fogalom jelent meg az úgy^B B nevezett wfejkvótaSi. Ez a lakosság állandó bejelentés alapján ^B B számitott létszáma után leadott pénzösszeg. A fejkvóta mérté|Hj B két bizonyos ellátási mutatók alapján kategóriákba soroltan IBI B állapították meg. Kerületünk a közmüvi ellátottság, az utak R ^ kiépítettsége, az élelmiszer kereskedelem, az ipari szolgálta^B B tás mutatói alapján a III. kategóriába, a rosszul ellátott ^B B ^ kerületek közé tartozik. A szabályozás szerint a harmadik be^B R vételi forrás az állami támogatás. H| B Uj elnevezést használunk azokra a bevételekre, amelyeket válla- Hfl B latoktól tervezünk átvenni, a lakosságtól szeretnénk kérni ^B ^e| stb. Ez az úgynevezett érdekeltségi alap, amelynek nevéből követ- B B kezik, hogy mértéke szorosan összefügg az adott tanácsi appa^B B rátus munkájával, a közigazgatási területn lévő ipari egységek B lehetőségeivel, a lakosság fizetési készségével. B B Az uj gazdálkodási rendszer nagyobb önállóságot biztosit a B B helyi tanácsoknak feladataik meghatározásában, de egyidejűleg ^B
