Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XXII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1985 (HU BFL XXXV.27.a/4)
1985-08-15
Baji ■ • ^ HB BsB mm SH[ szervezetek testületi üléseinek napirendjén szereplő témák ^^H 5H| is. így például: a hulladék anyagok feldolgozása, újrahasz|^H UH nositása /Gyufagyár, Hungária Műanyagfeld. Váll./. Minden IH munkahelyen foglalkoztak az energiatakarékossággal - az e^Uj H^H nergia veszteség forrásainak feltárásával, azok megszűnte^^H mm tósére teendő intézkedésekkel, valamint a kedvezőtlen téli |^H HH időjárás okozta veszteségek csökkentésével. 1985. elején az ^^H Wm érintett pártszervezetek taggyűlésen vitatták meg a VGMK-k H| tevékenységének tapasztalatait. Ez utóbbi kérdésben pozitiv ^^H ■H tapasztalat, hogy a GMK-k körül kialakult hangulat, megité^^H ■H lésük a legtöbb helyen kedvezően változott. Azonban a hozott ^^H 1H határozatok nagy része - többszöri ösztönzésünk ellenére - fl^H ■H nem tartalmazza a végrehajtást segitő agitációs érveket, ^^H HH módszereket és eszközöket. j^^H ■I A szocialista brigádmozgalom a legtöbb helyen - jórészt a B^H E^H nagyüzemekben - a helyi feladatokra mozgósitó gazdaságpoli- HH ^m tikai agitáció számottevő tényezőjévé, szinterévé vált. /Bri|HH 3H gádvezetők tanácskozása, szoc. brigádverseny felajánlások./ HH Annak ellenére, hogy a párttagok többsége azonosulva a feladatokkal, érti a gazdasági helyzetet, a taggyűlést, pártcso^H ^Htf port értekezletet követően nem minden esetben vállalja fel |H| környezetében az agitációt . A pártszervezetek az információs HH munka eredményeként ma már jól ismerik a dolgozók hangulatát, H annak változásait, az egyes embereket, kollektivákat foglal^H koztató kérdéseket. Ugyanakkor az információból szerzett is^H HH meretek még mindig nem kellően kerülnek hasznosításra az ági^H tációs munka során. ^H |H Az MSZMP Központi Bizottságának 1984. április 17-i állásfog^H HH lalása a gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztésének ^H H|H feladatairól az eddigiektől eltérő, számos új kérdést vetett ^H fel. Többek között: a szabályozó rendszer változtatását, az j^H j^H új vállalat vezetési, irányítási formák bevezetését. Ez utób^H H H
