Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XXII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1982 (HU BFL XXXV.27.a/4)
1982-06-17
■ AZ 1981/82. oktatási év tapasztalataiból egyertelmüen meg-H álipitható, hogy a VI. ötéves terv célkitűzéseit a megle- H ■ vő gondok ellenére is reálisnak, teljesithetónek tartják. H I A hallgatók nemcsak megértették, de gyakorlati tapasztala- H H taik alapján vallják is, hogy valóban a legfontosabb fela- Hj H dat a külgazdasági egyensúly javitása és az elért cletszin-M vonal megtartása. A hallgatók a VI. ötéves terv vogrehajtás^y^lJS^^gl^Hl H m sajátos kettősséget jeleztek. Véleményük szerint a termeié- H gi és a termékszerkezet korszerüsitesohez, a termelékeny- H ség és a hatékonyság növelése mellett az emberi tényezők Hj fokozottabb figyelembevételére van szükség. Ha ebben nem M történik változás, akkor a célkitűzések csak részben teljesülhetnek. A kettősség okát abban látják, hogy a mindenki ■ által reálisnak tartott gazdaságpolitikai célkitűzések gya■ korlati végrehajtását többször akadályozzák helyi, terüle- H H -ti érdekek, amelyek a jelenlegi iparszerkezet fenntartása■ ra, konzerválására törekszenek. A megújulás, a szemlélet- H Wm váltás a vállalatok legnagyobb gondja. A vállalatoknál a H szemléletváltás megindult, azok a kedvező változások azon- H bán, amelyeket az iparirányításban az újonnan létrehozott^ ■ ipari Minisztérium és annak intézkedései jelentettek, a vdl- Hj H lalatoknál hosszabb idő után jelentkeznek. A vállalatok H H szervezeti felépítése, vezetési módszerei és az élet által H ■ diktált követelmények között nagy az elteres. Egyes válla■ latok a jelentkező gondok egy részét még mindig a világgazdasági változások hatásaival, a gazdasági szabályozó rendszer szigorításával magyarázzák. ■ A hallgatók véleménye ezzel szemben az, hogy meg mindig jelentős belső tartalékaink vannak, de ezek feltárása ^csak H H abban az esetben lehetséges, ha a vállalatok belső irányi- H ■ tási rendszere úgy változik, hogy egyrészt kiküszöböli a ■ B presztízsből hozott döntéseket, másrészt az erkölcsi es ■ anyagi ösztönzés alapja valóban a végzett munka lesz. Ese- B tenként a változást kivánók saját munkatársaikkal kerül- H ■ nek szembe. A konfliktusokat a vállalatok igyekeznek "ka■ ■ pun belül*1 tartani. Legnagyobb gondkont jelentkezik, hogy B a merev vállalati belső mechanizmusok tovább élnek, ami B
