Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XXII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1972 (HU BFL XXXV.27.a/4)
1972-07-06
■ -10 - H §Bi A beruházási anyag megismerésénél nem árt, ha figyelem- ijjjj be vesszük, hogy az eredeti terv, amit a bank aláirt Éji Ml és mi is, a vegyipar területén a a Hungária volt, aki IMI a második legnagyobb hitelt kapta1. Ez a hitel koncep- Ilii BB ció 1968-69-ben készült el. A mostani átdolgozásunk MB P|li és az eredeti terv között 3 év telt el és az árak meg- Mi HR ugrottak 6o-7o %-al, tehát árcsökkentést nem sikerült mm Ilii végrehajtani, ^em számitottunk arra, hogy a költségek jfigj ennyire megnövekednek. Amit most módosi tót tünk, abban flpt nagyon tiszta a lelkiismeretünk'. A csőgyártással kapcsolatban elmondja, hogy az azbeszt- BBI cső is azt szolgálja, amit a csövünk, csak el kellett Bili Wm volna dönteni, hogy ez, vagy az menjen. Ebbnn a kérdés- Ilii ben is ártatlanok vagyunk, flert felsőbb szinten egyet- 3B& értettek az elképzeléseinkkel. Ez a probléma egy bizo- mm M nyos mértékig még jelenleg is fenn all. Illifll BB | Aboen a köruósben megkérjük a kerületi Pártbizottság BB mm # 1 segítségét'^ H ■ A dollár leértékelése elsősorban a beruházásoknál je- ^B BBM lent bizonyos problémát, ugyanis kaptunk egy bizonyos BB keretet és ennek az értéke csökkent. A gépek értéke §§§§ viszont nem változott. Az alapanyag árnál is egy ilyen probléma van. Nagyobb probléma a szoc.integráció keretén belül lép BB Hl felt; Az átszámítási kulcsokról beszél, melyek a mi Mi pig eladási árainkat mehatározzák. Véleménye szerint ezt !wffi is megkellene, ill. felül kellene vizsgálni. ^B Az utóbbi szorzó problémát azért érintette, mert a ^B Bn jelenlegi müanyagfeldolgozást tekintve korszerű bérén- mm íjig dezésekre van szükség, kis egységekkel ezt a programot mm mm megvalósítani nem lehet. H BB ^ Tompa Sándor: elmondja, hogy a mi termelésünkből az alapanyag be* H H B szerzést vizsgálva az összes anyagból 30*6 % bazai, ■ H 65,5 % tőkés importból és 3*9 % szocialista importból M BBB tevődik fissze. Ebből jelentkezik az a gazdasági prob- I lómagi amely kereskedelem mechanikai problémát jelentV Egy egész napos tanácskozáson vettek részt, ahol megtudták, hogy ez nemcsak Hungária probléma. illi Gazdálkodásunk javítása érdekében a Közgazdasági Egye- BB BH bem közreműködésével oktatást hajtottunk végre. Ezt 1 az eredmény fokozása céljából tovább &ellene folytatni. MB Még igen nagy lehetőségeink vannak a gazdálkodás terű- ■§§ létén. Miért nem tudunk tovább lépni? Az a baj, hogy ^B BM a kereskedelmi szervek fcwrtfc kockázat-vállalás nélkül BB dolgoznak, igy kötik meg a szerződést. Mi nem diktál— ^B BB hatjuk az érdekünket. A bizományos kapja a megrendelést BB BB és bonyolítja a termelő vállalat kockázatára. Ugyanak- BB BB| kor, amikor vissza kell mondani rugalmasan kell alkal^B mazkodni a piaci felvevőképességhez. Hogy lehet ehhez ^B BB rugalmasan alkalmazkodni, ha közben kiderül, hogy a BB pj| 90 nappal előbb megrendelt anyagot nem lehet megváltóz- B BH tatni. ■ Megmagyarázza, hogy milyen gátló körülmények vannak a M gazdálkodásban. ^B I ■ ■ ______________________________________1 m IBBBhh ' uram
