Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XXII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1968 (HU BFL XXXV.27.a/4)

1968-10-31

H Ha ezt kimondjuk, akkor az erők megoffi tását is ki lehet mon- HH

UH dani. Ezek szerint fő erőnket az önálló vállalatok felé^kell H

H kifejteni. Ki kell alakitanunk az önálló vállalatok f elé is a HB

számonkérés módszereit a telephelyeken túlmenően. . , I

laBi így pl. helyes vizsgálni, hogy a nyereségtömeg növelésének HH

llfl milyen módszereit alkalmazzák, extenziv, vagy intenzív mód- HH

H szereit. Az árakban bizonyos engedélyezett ny ereségtömeg reá- wM

■ k-k lizálódik, s a termelés volumenének növelése magával hozza a -g ,

Hl nyereségtömeg növelését is, de ellentmondásba kerülhet ez a HH

HH dolog, ha a termékre a piacon nincs szükség. _ _ ^ HH

Tehát helyes és szükséges lenne vizsgálati módszereinket i^H

^H finomítani, tökéletesíteni. Talán még a vállalatok maguk sem ^H

elemzik megfelelően ezeket a kérdéseket saját vonatkozásukban. ^H H Ezzel kapcsolatban vannak kerületi tapasztalataink, s meg kell HH

HH mondani, hogy ezeket a vállalatokat ilyen oldalról megközeli- |H

H te ni nem könnyű feladat. Nehéz helyzetben vannak ebből a szem- ^H

pontból a pártbizottsági csoport tagjai. Sok merészségre, H

kU ónálló kezdeményezésre van szükség, még az önálló vállalatok ^H

[H esetében is. ^H

HB H Azt is me ■ kell mondani, hogy nem lesz könnyű végrehajtani azt HH

P^H a határoz?, tót, ami az anyagban .rögzítve van. A vállalatok előtt

gHR a gazdaságossag áll mint követelmény, s ezen belül minden HH

központ a telephelyei irányítását úgy szervezi meg, ahogyan HH

jónak látja. Ízt figyelembe véve, nehéz közös nevezőre hozni jjgjg

az ellenőrzés, elemzés módszereit. Tehát keresni kell a helyes ■ V;'Ú módszereket, s nem lenne haszontalan dolog esetleg az érintett y

vállalatokkal e tekintetben eszmecserét folytatni, melynek HH

során megismernénk azt, hogyan irányítják a telephelyeket, ^H

V.ymi az amit számon kérnek, s milyen szempontok alapján érté,|

^H kelik a telephelyeket, milyen adatokkal rendelkeznek a telep- ^H

^H helyek, s mi az ami csak vállalati szinten értékelhető.

M Ennek alapján elképzelhető lenne, ha esetleg a telephelyeket ^H

^H egy- két kategóriára bonta értékelnénk, ^H

Összegezve észrevételeimet javaslom, hogy közösen gondollcodjunk el, hogy az elhangzottakból mit és hogyan tudnánk haszno- ^H ^H sitani a PB anyag elkészítésénél. Szánjunk nagyobb teret a PB ^H

M anyagban a mi problémánknak is, ami alapot adhatna a PB ta^ok ^H

^H ^ helyes irányú javaslatainak, észrevételeinek munkánk segítése ^H

^H w érdekében. A helyzetkép bemutatása mellett nem rossz dolog, ^H

^H ha beszélünk a gazdaságszervező munka kerületi problémáiról.

|H Azt is látni kell, mint ahogyan a Budapesti PB-től mi sem ^H

^H kapunk minden problémánkra választ, csak szempontokat a min- ^H

^H kához, ugyanúgy a vállalatok pártszervezetei sem várhatják, ^H

^H hogy minden vonatkozásban mi adjuk meg nekik azt, mit hogyan ^H

^H csináljanak. Kerületi szinten ezt nem^lehet meghatározni, a ^H

helyi vezetésnek kell megfelelő felelősséggel, rugalmassággal ^H HH meghatározni a tennivalókat, feladatokat. ^H

H Oszvald Lajos: Abból szeretnék kiindulni, amit Barczi elvtárs is elmondott ^H ho ;y fontos lenne képet kapni az import alakulásáról is, külo- ^H

^H nősen a tőkés import tekintetében. A tőkés fizetési méri g ja- ^H

^H vitásával kapcsolatos népgazdasági feladatokra jobban kellene ^H

^H irányítani az exportvállalatok figyelmét, s nekünk fokozott

^H gondot fordítani munkájuk, tevékenységük elemzésére. Tapasz^H tál ha tó még olyan szemlélet a gazdasági vezetésnél, arai a ^ ^H

^H helyi, vállalati érdeket jobban előtérbe helyezi, mint a nép^H gazdasági érdeket. ^H

I I

1 - 4 - ■