Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XXII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1965 (HU BFL XXXV.27.a/4)
1965-04-22
'A; •- 2 - ^>1 H Pártunk Ve-zotő szerepét általában - az ország ogész 'ftének alckitásá* 1111 H bon - olimorik, jónak tartják, több helym hangoG-aunok a KB. doc.loiri 1 & határozata alapján, hogy mindig a párt az amo* helyesen cudja moghata- Bili ■V'-.t rozni a tennivalókat ós tudja helyesen mognatarozni a iejlodes irányát, BB vonatkozik oz a párttag ös partonkivuli hal lg e.tökr a ogyarant.— bRRm 11 Általános tapasztalat, hogy a hallgatók egyetértőnek a párt, pol, cél- HH il kitűzéseivel'és ezt masukénak valljákr Ezt bizonyította számtalan olyan ÜB Bfl hozzászólás, ame£ bizonygatta, hogy a párt vezetése nélkül lehetőtion ^H BB lőtt volna Magyarországon a munkások hat cl mát megvalósítani, ao a 30- H| BB lonlogi szakaszban som lőhetne a párt vezetése nélkül a szocializmust ^^B >B felépíteni, a dolgozók hatalmát megvédeni,B^j ISjf Igon pozitív jelenség, hogy a párt önki vüli hallgatók négy többsége na■ ginek vallja a pártot, ennek úgy is hmgot odt:lc, hogy a becsületes mm dolgozók előtt mindig nyitva van a párt ajtaja, a part meghallgatja ■■ mm véleményüket és ha az reális el is fogadja,^H 1H összességében mogállapitható, hogy a hallgatóság körében megnyugtató WM módon megértést nyert és a viták során elfogadottá vált a part vezető Mmm *V,szerepe és annak szükség őségé a szoo, forradalom különböző szaka-,'^j ■■ szóiban. Azonban a vezető &*orop érvényre jutt tásavol a gyakorlati mog^ BH valósításban a viták során eltérő vélemények es nozetok is hangzott ok BB| BB ol. Egyesek a gozd, és kult, életünkben tapasztalható negatív jelense— geket úgy próbálták megmagyarázni, hogy annak okait rendszerünk libéria- BH BB lizálódasábcn, a párt vezető szerepének non megfelelő ervenyrsulesöbon ^H BB ke rosta.^H BH Különösen ott, ahol a pártszervez tok munkája gyenge, formális, jórészt 1111 Hl kemorült a PB. által adott instruk ió sematikus továbbadásában jogosan M vetik fel a párt vezető szerepének hiányát, azonban hiba az, hogy saját Bm;k környezetünkben elfog, dott helyzet ünkb ö 1 alt alános eryenyu következte— |H tésekot vonnak lo és ezt országos viszonylatban is bizonygatni próbál-HB jóic- H Wm Egyesek a szocialista demokratizmus továbbiejlesztesere tett intezkede— hB seket nem értik, ezzel non tudnak megfelelően élni, ebből vonnak le^o- BÜ lycn következtetéseket helytelenül, hogy direkt módszerrel kellene er- mm ■B vényesitoni a párt vezető szerepét és akkor gazd. életünkben is kove-^ mm BÉI sebb probléma lenne. Szk etikusam úgy fogalmaznak, hogy "ha olyan jól ■ mm érvényesül a párt vezető szerepe, akkor miért ven onnya gazd; gi ba— ^^B BH iunk. Vita során általános tapasztalatként lehet mogomlitoni, hogy a ^^B mm legnagyobb gondot a párttagságnál az okozza, hogy az alnőszervezetek ^^B szintjén hogyan érvényesítsék fokozottabban a part vezető szerepet.- mm HU A párt vezető szerepének érvényre juttatásának kérdésében bizonyosfoku ^^B WM elvi tisztánlátás hiánya is mutatkozik. A nemzetközi munkásmozgalomban BB fl folyó nyilt vita a párttagság egyrészénéi zavart idéz olo, jól lehet ^H ezt a zavart még fokozza az imp. országok propagandája., , . ^B Különösön egyes fiatal értelmiségiek körében tapasztalni olyan nezetet, Bta ^H önnek kövotkeztébon, amelyet úgy fogalmaznak meg, hogy a marxizmussal ^H ^^B j_3 úgy vrgyunlc, mint a ve.llássál. ”Van. katolikus, református, stb. hit, M és ezokszerint a marxizmusnál is," j^B W& A propagandisták a foglalkozásokon jól magyar ázták az előttünk álló fo- 1811 Hl: ládátokat, do konkrétan a párttagok, pártol, pszorvozoteK tevékenységé- H HB n..k módját, konkrét tartalmát nem-tudták kellően negmuratm, az üzemi mm H szervezeti, gazdasági rondszorbcnv I 3 M
