Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XXII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1964 (HU BFL XXXV.27.a/4)
1964-05-07
I Eredménynek tekinthető,, hogy a! apfogalmakat viszi ásstd<j es rend« H szereztek magukban,0 1 tananyag filosőfiai ^O0dott I H tása okozott legnagyobb nehézségűt, A na.ugat ékb^n tudatosodét mm ■ a "mar x i s t á - *1 e ni ni s t a •világnézet t a^mguryss aga, ecetükben jg IV, lemérhető, hogy eseményen t ua aze i Ugge a l & uifw „.oeesukben e jH A^dlelaktika törvényeit nem sikerült meg megértetni3 habár mint jljj %% ismLí liget. Cj meadet tél, A íSOoktMrc. úc r. ^atcriaU^as, a ■ H metafizika és az ideig .rnus viszonya: annen megértébe, hogy az ggl jfc-fl egyedül következetes tudományos mater: cj. 1 zmus a dw-ontiicus Hj materializmusé H Az igazság objektivitása és az osztály,igazság, ij-^tolcg az I WKm osztályigazság objektivitása öiozott problémai* pl* Milyen Hl ■ igazság az ha a tőkést öl elves szüle a gyárat? A tőkés szempont■ H jlból ez igazságtalan’1,, Vág-J pl •• “Ha az o.r szug területe nagyobb ■ a saját népem érdekében igazságos a tér .josziecles^o ^ kérdés ■ ben is az osztály tisztázta, az osztály.igazság „reaktivitását. ■ ■ M A viták 15 lóg a politikai példák karul, bontakoztak LA,. "A szűk- H ■1 “ sógszerüség véletlen’1. nA iaslzm’,s J.e nre:j oct,. .szükségszer üvölt H IH a vitában a helyes áll ón;; uh cl fogadtak uj.; hogy a fasizmus ■ ■■ létrejötte nem szükségszerüc. ■B A 1TLni karit i zmus probil: bálnak v.itá;j áná.1 szembetűnő volt. hogy jH eg^llnJgiiaiU lm !tv - i , O O táltos «tcri- I Sjg qLista wenlálotot. non Jltamíek; ec-sv « w«,p...U.p,.tJ.lain» ■ ■I milyen változásokat hozott a kapitalizmus ez„ricozotobon. Többen alapvető cjlentotet hmm.” ;nlele tőkéé osztály és a munkás■, ^H osztály között/,, ami helyes, de nőm, néztél:, hogy ez alapvető M ellentmondás bővült a monypolkapitoj lztiU.ua id ^ j.aki „.nsavalo ^H JH A mennyiség-minőség a die-t ok tik? f örvény. som alkalmazták ^ ^B helyesen a népi deniok'-' , e *:uc io.rrada.i -m .:nz..i.uggosoo c szoci— ^H H olista forradalommal, ív vél a kérdésnél megnyilvánult olyan H H nézet is,, "hogy csak a tégy;eres felkelés_ a" forradalom;, mert a mm m tőkések nem adják át másképpé:; v, hatolniat'!0 Különösen vitatták ^H a forradalom békés útidnak lehetőségét., "Erre nincs példa" s __ H "Tanácsköztársaságot is mogolőzto a ’ világháború" r "A népi demok— ■H ratikus fórt? ad a, lmunkat megelőzte a .Szerjetunré fegyveres harca • ■ f "Kubában szintén megelőzte a fegyveres harc" Paidnmonti utón ■ MM , I nem .lehet a hatalmat megszorozni, példa.. Komin", HH á« : Úgy latjuk- hogy néhány elv társnál a régen tanult dogmatikus ^H r«’ nézetek non ez i tik a megértési t.0 BB Véleményünk szerint nem mi ndonid érte vt.:» meg a népi dómokra ti^H kus és a szoci nli sin f'orv ;a li.em koTiöiit,. .,-ssze.Luggest<> A korunk ■ tartalmából fakadó u- helyzetet, én ez hogy hatóid a szociális- H ta forradalom vógbenvit.. lének kül.lnbéző 1 ehető se gei,ro0 Oj.yan^ H véleménnyel nem t cl áj ker r e .k ameéy ixciyt adott volna a kinai ^H mm nézetnek, ^H BB A szocialista gazdaság problémáinál élénkek voltak a foglal^H koz ások. a vita főleg p népgaz.’.aság helyzet o: az üzemi problémák körül forgott. Pl, műszak fe 1ődos übőmet tobbon lassúnak tor-^ ■ tották. Helyes irányú tér elme fclensd'g nyilvánult meg, "Miért nem használjuk fel jobban n nemzct-kös.i munkamog.'-sztás lehetőségeit"* ■ iH §J§ , ^ ü'i-5 sz« Hl H j-~.______________________________I
