Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XXII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1964 (HU BFL XXXV.27.a/4)
1964-02-27
B| Sokat kell raég tenni a bevált újítások népszerűsítése, tér- BB ffl&í jesztóse érdekében. A szakszervezetnek több ilyen kis filmjeJBj H van amit a TV-ben leközlünk. Utána ezrével kapjuk a leveleket^® |B| és hasznos abból a szempontból is, mert ilyenkor merül fel ^B M az, hogy "az én újításom sokkal tovább megy" mint amit a TV- ^B H ben leközöltek. ^B mm Akkor használnánk legjobban az ügynek, ha a rendelet alapjan BB ^B kit-kit a saját területére vonatkozóan elszámoltatnák a párt ^B BB szervezetek, hogy mit tettek ezen a téren, Ehhez az kell, BH fclj hogy a gyakorlati tevékenységet, az általános politikai vonal* IJIjJ alakítását határozottan a rendelet végrehajtásának irányába ■ BB állítsuk. ■ ■H A Végrehajtóbizottságnak az lenne a feladata, hogy ezeket a BH B| mozgalmi jellegű dolgokat határozná, követelné meg. Bizonyos ^B ■B részkérdésekkel feltétlenül fontos lenne párttitkári érte- BH mm kezleten foglalkozni. Feltétlenül fel kell hivni a figyelmet BB fVí azokra a kérdésekre, amelyeket Dusek elvtárs javasolt. SÍ ■/:' :j mm lehet fogadni az ujitási hónap megtartására vonatkozó javas- B9 jg| latot is. Azonban ennek az a veszélye, hogy kampányjellegűvé ■ÉJ fí/t m teszi ezt a munkát. Arra azonban jó, hogy a holtpontról ki- ■gi BB ^ mozditást jelentsen. BB Kóber eí A mozgalmi jelleg erősítése érdekében javaslom: a párt és a mm H szakszervezet igyekezzen segítséget adni az újítóknak a vi- ■gi tás kérdésekben. Elsősorban a mozgalmi vonalon belüli leren- mm ■H dezés tekintetében. A rendelet ugyan biztosit jogorvoslást ■18 birói utón is, az ujitók azonban ettől idegenkednek. Kevesen ■ mm tudják azt, hogy az illetékes szakszervezetek rendelkeznek HH etekintotben döntési joggal is. Ezt kellene jobban oudato- BB ^B sitani. H fth? Niver e: A rendelet lehetőséget ad arra, hogy ujitási propaganda mun- B H kára o,6 ezreléket'a megadott keretből fel lehet használni. BE BB Ezt kevesen tudják, meg^kellene azt vizsgálni, hogy ezt HH ^B mennyiben használják fel. ^B ^^B A közreműködők szerepével kapcsolatban: Nem a rendelet ki- ^B mm B játszása az, ha maguk mellé vesznek közreműködőt, erre van ■ BB lehetőség. Az. mózgalmi vonalon kell^eldönteni, hogy a közre H ^■l működő valóban közreműködik e. Véleményem szerint ezt a le- ^B ^B hetőséget a dolgozók nem ismerik eléggé, ezért ezt jobban ^B ||f|B kellene tudatosítani, véleményem, hogy ez is fellendítené az ■Hl ^B ujitási mozgalmat. ^B ^B Helyesnek tartanám, ha ilyen vizsgálat alkalmával a gazda- ^B ^B sági vezetővel is megbeszélnék az üzemmel kapcsolatos prob— ^B ^B lémákat, ez a jelen esetben nem történt meg. A kalkulált és eszmei díjazással kapcsolatban: sokszor az ^B ^B eszmei dijazás gazdaságosabb, mivel az előbbisok esetben ^B ^B igen sok adminisztrációt követel meg, ami szintén tetemes ^B ^B összeget jelent. A munkaköri kötelezettséggel kapcsolatban, BB mi az ujitási feladattervet úgy szerkesztettük meg, hogy a ^B vállalat legégetőbb műszaki problémáit vettük bele, s nem ^B BB tettük függővé a munkaköri kötelezettségtől. Azért adtuk ^B ^B Így ki, mert ezek olyan feladatok, amiket nem tudunk más— ^B ^^B képpen megoldani. ^B fKBi Járai e: Az a kérésünk, hogy vizsgálja meg a VB. a KTSZ-ünknó 1 _ fenn- ■§ ^B álló munka és egészségvédelmi ■ állapotokat és jár jón közbe, ^B ^B hogy ezek megoldást nyerjenek. Sok esetben életveszélyes az ^B ^^B üzemben dolgozni, ezt számtalan tisztiorvosi és tűzrendésze— ^B ^B ti feljegyzés is bizonyítja. Ez a helyzet nem közömbös a ^B dolgozok egészsége, hangulata szempontjából sem. Sokszor úgy BB ^B kell a'dolgozókat visszatartani, hogy ne szüntessék meg a ^ ^B ^B munkát. Ez a probléma nem uj, az üzem fennállása óta fgk^zá- ^B I -5 - ■
