Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XXII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1963 (HU BFL XXXV.27.a/4)
1963-05-09
I 9. Iparvállalatok éa ipartelepek: ..aAa_^erüj^tben c/ ^Xlü^azolsál.^táa I HB ______,,, --|------— —p——- ..... A javító szolgáltatás helyzete sem kielégítő az állami, |H I w'h, 7^«r. iiilmi v.^1 vn in Ossz Szöv.ip. Szoc.ip.öasz. . szövetkezeti szektor részaránya a javító szolgáltatás volumenét ■ ■ Mm.ipar Állami helyi ip. üasz. azov.xp._______y* tekintve kb. 30 g-oa. Az alacsony részesedés oka, hogy az állami, ■ H ---rpí--------------;-----------7T g 17.,; illetve szövetkezeti szektor javítóhálózatának kiépítése helység H ■ _________hiánya miatt rendkívül lassan halad és ezért jelentkezik ezen a Hj ---——-——i----——---------J— “ *“ vonalon a magánszektor túlsúlya. A kerületben 1962 évvégi adatok IH H alapján 211 magániparos működik. ■ leo.i n^obfsz^ftfíáJ^ , * kerület szolgáltatási helyzetének megjavítására alapos ■ I KTS7 telepek száma 20, összesen 73 felmerést kell folytatni és minden részletében tudományosan is ■ ■ oíySIpaitel^L magalapozót* reális fejlesztési tervet kell kidolgozni. ■ ■ kerületben van. B Az állami iparvállalatok számát tekintve a kerület nem szá, i_aj +' oui n '« B molható az ipari kerületek közé. Átlagosan egy kerületre 23 ipar-11* H H vállalat esik, de ezen belül a kerületek között nagy a differen^ ■ ciáltság. A legtöbb állami*iparvállalat a XII. kerületben /84/ ’ ‘ A mellékelt táblázat adatai szerint a kerületben 105 éleiTM H utána következik a IX. kér. 43 vállalattal. A legkevesebb a XVII. miszer és 40 iparcikkbolt működik. A négy év alatt lényeges vál-S kereten található, ahol mindössze csak 1 ?an. tozás a bolthálózatban nem történt, az 1959-e adatokhoz viazo■ _ nyitva mindössze 3 élelmiszer jellegű egységgel gyarapodott a ■ *" kerület; egy tej bolttal, egy fűszer-csemege és egy zöldségbolttal. B 10. Szolgáltatás helyzeteL.a JEgrülj&tJ^ Egy élelmiszer jellegű boltra kereken 400 lakos jut, ami .^1 H ■ v nem mondható rossz aránynak,^ de a boltok elhelyezkedését és kapa■ a/ Állami éa szövetkezeti fodrász-üzlethálózat oltását vizsgálva^eredményként rendkívül előnytelen helyzetié■ ■ ‘ ’t\,á,íTo pet kapunk. A kerület bolthalozatara jellemző a centralizált el-H ' 50 & 7 helyezkedés, ami a régi községi közigazgatás maradványa. ■ ——-------f-— ------------pTM— — ~““"P A Tanács fennállása óta komoly erőfeszítéseket tett, hogy ■ Állami Szövetkezeti Összesen _____Ebből______ ezen változtasson, sikerült is ezen a téren javulást elérni, de ■ férfi női ennek ellenére a kerület, élelmiszerboltok hálózatának telepité■ ..........________..... ....______„t— ---sét illetően még komoly problémákkal küzd. Nagy területek vannak ■ X ~ 15 16 9 7 ellátatlanul és újabb területek beépítésével mind nagyobb mérték■ ben jelentkezik uj élelmiszerboltok telepítésének, illetve a meg-M ----------------— ----—— ------J lévők bővítésének szükségessége, ugyanis a korszerű követelminyek-■ ■ , nek a kisboltok helyett a nagy, bőválasztékkal rendelkező egyse■ Fodrászat szempontjából az üzletek szamát vév8 alapul az* api, felelnek meg legiobban. ■ összes kerület között a legrosszabban ellátott kerület vagyunk, g ® ;8K g 8,3 , , , ■ ■ , * , , , , , . Elkészült a kerület bolthálózata fejlesztésének távlati ■ ■ (^i-. Egy fodraazüzletre 2 300 lakás jut. A férfi lakosságot veterve, de a. lakosság részéről jelentkező igénynövekedés üteme a .‘1^ ■ , /© alapul egy férfi fodraazüzletre 2 000 férfi esik, a női lakoshálózatfejlesztés ütemének gyorsítását követeli. w ■ ság tekintetében egy női fodrászuzletre 2/ 900 no jut. M ■ , . . . .... „ , , Az uj eladási formák bevezetése 1961-ben kezdődött meg, két ■ Már ezek a számok is bizonyítják, fodraszuzlőtökkel való * év alatt 8 boltftgység tért át önkiszolgáló módszerre. Ezt tovább ■ ellátásunk kedvezőtlen voltat. Ha ehhez hozzávesszük az üzletek kell folytatni, ahol ennek feltételei biztosíthatók. ■ rossz telepítési helyzetet es ebből adódóan azt, hogy pl. a buda* ■■ ■ tétényi rész mintegy 5 000 lakossal rendelkező területén egy fod> Egy iparcikk boltra kereken .1000 lakós jut. Ez a szám is M ■ rászüzlet sincs, a helyzet még súlyosabb. L- \ ■kielégítőnek látszik, de ha tekintetbe vesszük, hogy az iparcikk ■ . , « .. , . , v, , boltok 85 %-a háztartási bolt, ebbel, kiderül az iparcikk bolt -I . A magléTO hzalatek nagyobb r»az. kicai, .kulturált igények hálózat elégtelen volta. ■ ■ kielégítésére néhány kivételtől, eltekintve általában alkalmutla^ ■ nők, korszerűsítési lehetőség nagyon minimális. Nem megfelelő a boltok, szakosítása sem, a mai követelmények, ■ a jelenlegi állapotot már régen túlhaladták. Itt is a múlt örök-m u / n 4..C „ púm ségével küzd a kerület és szenvedi ennek minden hátrányát. A je~ ■ b' f i u u u^l e n l e g i szakosítás a vásárló erő mint egy 40 %-át a belső kerü■ a . .,n _ 11__ , A T3o4-,^i«+ 4>* f i íu, A letekben lévő jobban szakosított, nagyobb választékkal rendelkező I a 4 + h a ezt kibollthálózatba kényszeríti, arai a belső kerületi bolthálózat túl-I !8é8ZlÍÍ *ét *°* lakoaeá8 regi terhelésében meg ís mutatkozik. ■ ■ jogos kérésé a Patyolat-íiőkhalozat bővítése. ° ■■ Ili ^ « - 14 - . 1 - 15 - ]■ gM I . ^H||| I 33 i 33 ■
