Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XXII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1961 (HU BFL XXXV.27.a/4)

1961-01-05

^R ^ ’ ■ I- 6 - §S H Az osztályok kialakulását, ez osztályharc kérdősét a honvédségi ^ ■■ RR szemináriumon hosszú ideig vitatták, mig végül is a fogalmak tiszta- RR |RE zást nyertek,, Ugyanitt éles vita alakult ki az ellenforradalom RH mm előtti oaztályharc kérdésében, illetve nemlétében, |H A tanácsi szemináriumon az a kérdés merült fel, hogy napjainkban az IM osztályharc melyik formája van előtérben*. Megállapították, hogy az RR ■Így osztalyharc három formája kezűi egyiket sem lehet nélkülözni. ’/? é RR A B-.nyagyutacsgyár Marxizmus- loninizmus tanfolyamán súlypontként RR az osztályok kialakulásával k_.pcsolr.t-. s különböző burzsoá nézeteket ■I cáfolták meg, ^R BBR A gumigyár! szemináriumon lg en élénk vita alakult ki, amikor egyes \ HR ''’.£Í\ hallgatók aztállitották, hogy a parasztság nem osztály. Ugyancsak \ HH H| itt vonta kétségbe ez egyik hallgató, hogy a vezetésre egyedül csak \ HH Hl m a munkán osztály hivatott. A vita során azt fejtegette, hogy konkrét J HH ^ esetben nem is ez osztályra gondolt, li nem alvói beszólt, hony egy / HH per;sztszármazású egyén is lehet olyan képzett, hogy vezető állást y HH RR töltsön be. Lényegében tehát egyen személyekkel akar ta' bizonyi tgsttfl, RR i» hogy a vezet s rc nemcsak egyedül a munkásosztály képes. HR |11| i Tanács Marxizmus- leninizraus tanfolyamán a szövets gi politikával \ Hll |H kapcsoÍrtban ezt vetették fel, hogy a parasztságnak vannak termelési' j RR ,V eszközei, a munkásosztálynak pedig nincs ás mégis szövetségre léptek. / lip A honvédségi szemináriumon ez oszt ályharccal kapcsol: tban ezt sző- RRj ^H gézt ók le, hogy napjaink fő feladata az osztályharc. Ugyanitt a párt ^R ^H szövetségi politikáját úgy magyar ózták, hogy ezt r szakszervezet, KISZ ^H gjg nőmozgalom, hazafias népfront, a béke mozgón lom és a legkülönfélébb RRj IM szervezeteken keresztül nyilvánul meg.. ^H RR _ A munkásosztály harca c pro let ár dikt y ura időszakában kérdéssel kap- HH H csolatban egyik tanácsi hallgató azt a kijelentést tette, ho y a kis­­^H |H ipart és a kiskereskedelmet fel kell számolni, mert ez mindennap tö­­^R mm H megmér etekben szüli a képit al-izmu'-t. Ugyanezen c szemináriumon a __ ^H HH w hallgatók helyeden fejtették ki, hogy a szocializmus építése során RH mm fontos feladat a tömegek megnyerése, A tömegektől való elszakadás, ^R HM az elbizakodottság vezetett, az 1956-os ellenforradalomhoz. ^H H Egyik gazdaságpolitikai tanfolyamon a munkásosztály c 1 nyomorod ás ának |M kérdése merült fel. Ezzel 'a.pcsolc' bán egyes k az USi~ra hivatkoztak, ^H Hl ahol a munkások ól -t színvonala ma .asabb mint a mienk és mó, is azok j^H ^R clnyomorodásárél bv. > lélünk, <g.., H i Politikai Bizottság szeptember 13- £o~i határozatát számos szeml­­^H Wm Báriumon, az üzem sjátogságcinak megfelelően megtárgyalta, ^H H A gyufagyár iák azt vetették fel, hogy a termelékenység nagyobb nőve-'--.A ^R kedését már képtelenek elérni, mert a gépek kihasználása jelenleg is J ^H i már q 9o fo felett van. Javasolták, hogy a karbantartóknál olyan ősz-^H ^R V... tö.nző bérrendszert kell bevezetni, hogy' ;zek bérét üzemrészenként le­­^H ^R 'bontott anyag és bérnormához kell kötni, /V ^H RR A Heveder gyárban arról folyt a vita., ..mért csak egyes üz marósa ékben J RR ^B kell a normát rendezni. / ^H ■ f Hl

Next

/
Oldalképek
Tartalom