Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XXII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1959 (HU BFL XXXV.27.a/4)

1959-06-11

WM&fc.. i~: Wlm&

» - 2 - B

MŰ Ha azonban figyelembe vesszük, hogy a Ktsz-ekben dolgozó volt kis- _ B

h

Mm iparosok száma összesen 189 fh , világossá „dfzt^k EsTkülönösen Bi

HE vö taglétszámukat elsősorban nem kisiparosokból fedezték. Ez különösen

IH| kiütközik az ülőbútor Ktsz.nél, ahol a 111 fő létszámból osak 6 volt H

||§|1 kisiparos, de ugyenez áll a Fémmechanikai Ktsz-re , és a Lakáskarban- B

tartó Ktsz-re is*

Wm A Ktsz-ek szép számmal alkalmaznak fiatal ipari tanulók rj. számsze^ B

HH rint 63 főt. Feltétlenül pozitív vonás, hogy a szov-.tk-Zw-tek ■■

H vesznek a szakmunkás képzésben, A szakmunkásokat elsősorban sajat- B

HHB maguknak képezik, de a népgazdaságra ne zve is hasznos. H

BH k kerületi szövetkezetek jelentős számban f ogl al koz tatnak nőket is. B

Pp|H fejlődés jó irányban halad, k 15:3 nőből 24—et 1958-ban vettek fel. jjjjt

■S Kern naavon alkalmaznak a Ktsz-ek csökkentett munkaképességűeket. B

■H

l 1958.-ban mindössze 2 csökkent munkaképességű dolgozóval gyarapodott

||||||| a Kt3z ,-ek létszáma. " ||||j

mm k- Ktsz-ek meglehetősen szilárd törzsgárdával rendelkeznek, A melló- B

W&m kelt statisztikából kiderül, hogy a tagságnak 25 fo-a 8.-nál több éve »

■B - az alapítástól - tagja a szövetkezetnek és 26 7°-a pe Jig 5 é nél WM

Bfl hosszabb ideje szövetkezeti tag.

k Ktsz-ek 1958 évi termelési volumene abszolút értelemben is és-lét- H9 számukhoz viszonyítva is kielégítő, k legkisebb termelési férték 1111

BM Fodrászoké -1,5 millió ft, - a legnagyobb az ElsőttiÓtermié I

■V , 5 a millió Ft. k többi Ktsz-ek is 2,5 - 5 millió Ft. közötti termelőmm sí értéket produkálnak. Az 1958 évet valamennyi Ktsz.. nyereséggel B

W^m zárta. B

■B 1 950 első negyedév termelése is biztató, kivéve a hakáskarban- 9H

HH tartókÍdÜ“^számátc te elsfi noeycddv tényssámu 887.000 Ft, moly H

alatta van az simult dv ogy-nagyoddv átlagának tndgls ®?*°°hvaa mmm veszteség jelentkezette A többi Ktsz-ekben az elmúlt év ^negyedéves U

^B termelési értékét ill. átlagát túlszárnyalták és ezzel összefüggően B

B| nagyobb szövetkezeti eredményt is érték el*

KB A termelési értékek nagyságrendje, valamint a nyenagysága B

V' bizonyos szabályosságot mutat, Azok a Ktsz-ek produkált, k - 0y I’

I termelési é rtékat és vele együtt nagyobb nyeresépt, _-meyek nagyobb H

lélekzetu, néha talán már csak formailag kisipari jellegű munkák, t

BB végeznek,

B

B Lz ülőbútor Ktsz exportra és kereskedelemre termel.

jBB| A Bf oki és a Nt. Cipész Ktsz-ek alaptevékenysége a kereskedelem

■B szamára való termelés. . . , «, am*

^B ^ Fómmechanikai Kt3z a kereskedelem’ számára termel es az £11 mi

^B vállalatok megrendeléseit teljesiti*

^B Az Első Járműgyártó szintén a szocialista szektorn .k dű^ozlk. B

HHHI Még a Lakáskarbantartó Ktsz is, amely pedig neveben hordozza fáU fl|

B

bbB adatát, elsősorban állami váltatoknak, keízületeknek dolgozik*

^^B /Állami Pincegazdaság, Nyomdafestékgyár stb./

B A. különböző Ktsz-ek közvetlen a lakósság részére J*TMtTMelás B

B és szolgáltatása 1958 éves viszonylatban nem éri az ossz ^rmelá B

2o /o-át, de pl, a lakáskarbantartó Ktsz.nél mindössze 15 7° volt, |H Ezen feltétlenül változtatni kell. jj|p