Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XXII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1985 (HU BFL XXXV.27.a/3)
1985-12-12
- 2 - Tvj |j9 ii. Ifjíf 1985• I.1-ével életbe lépett uj szabályozók hatása fjjf Az eredményt terhelő adóink: nem változtak lényegesen. 111 i||§J Sok Problémát okoznak a nyereségadók és az érdekeltségi alapból B| MM fizetendő adók. ^9 H Nyereségadók közül a városfejlesztési járulék háromszorosára nőit jj&jl| minden népgazdasági agban, igy nálunk is. A nyereségadónk a sérel- |9| ■ mes> mert mi£ a mezőgazdasági üzemeknél nem emelkedett, addig spe- |9 m oiálisan vállalatunknál megduplázódott azáltal, hogy a vállalatuk B8 H egészére eddig kapott nyereségadó kedvezmény csak a kutatás-fej|H m lesztésre redukálódott, üzemi termelésünkre az adókedvezmény meg- IHjj H szűnt. E két nyereségadó túlhaladja a várható nyereségünket és igy fii ^B| C8ak kefl megfizetnünk, de fejlesztésre nyereségből forrás ^9| ^B nem képződik és a részesedés is felére csökken. ■ Beadványban kértük irányitóhatóságainkat, hogy az alaptevékenysé- H ■ günk tel3es egészét minősítsék kutatás-fejlesztés jellegűvé. 9B 91 Érdekeltségi alapba nyereségből a bérköltség 1 <?<>-a jut és fejlesz- Ili 9| tésre nyereségből egyáltalán nem csupán értékcsökkenési le Írásból j9g| képződik forrás. Az értékcsökkenési leírásból képezhető fejlesz■ tési forrást viszont korlátozza, hogy vállalattá átszervezéskor BB BK biztonsági alapot és lorgoalapfeltöltést a szükséges összegben B nem kaP^uk meg. így a kutatás-fejlesztéssel járó kockázatviselés ■ a mul't évben elvitte az értékcsökkenési leírás felét. Másik felét 99 B a bank veszi igénybe a forgóalaprendezéséhez. ■ A 8ZÜk°s érdekeltségi alapunkra tekintettel a három bérforma kö- 99 9 zül a legszerényebb fejlesztést biztosítót választottuk csak, mely nem jár munkádijadóval• Ebben a bérformában a lehetséges 6 os 9 adómentes bérfejlesztéssel szemben csupán 2,5 fi-os adómentes bér-9 fejlesztést alkalmazhatunk az alacsony nyereségünk miatt. j^^B 9 A felhalmozásiadó bevezetése kettős adóztatást jelent, mert a múlt 9 évben az értékcsökkenési leírásból képzett fejlesztési alap után 9 ^ '° aőét már befizettük. Ezévben a felhasználáskor újabb 23 7^-os | adót kel1 kifizetnünk. így a forgóalap feltöltési kötelezettségen ^^B ■ íelül az elhasználódott gépeink, jármüveink pótlására nem telik. ^^9 B Csekély összegű kötelező tartalékalapunkat az állami költségvetés B£B ■ elvonta. Aj I Budapest, 1985. október 24. ■ / Dr. Lengyel Tibor / I gazdasági vezető L___________ >______________________ ^B r r
