Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XXII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1971 (HU BFL XXXV.27.a/3)
1971-12-17
H ■ bek az eredmények. Az állami vezetés irányításának is van i|B HH feladata.a szabályok kidolgozásában. Kezdetben meg kell hatá- ^H ■H rozni az iskolák igazgatóinak, hogy milyen esetben bocsáthat Bi ■HH el egy pedagógust. Más vonatkozásban is szükség lesz bizonyos g&| ||||» szabályozásokra. Most dolgozunk egyen, ami azt tartalmazza, §|§§| K^B hogy pedagógust csak akkor lehet elbocsátani, ha előtte tes- H| UH tületi értekezleten figyelmezteti az igazgató, hogy ezen, ^H i^H vagy azon változtasson és ha ezt nem tartja be, akkor el fog- ^H H Ják bocsátani. Ha ezek után sem változik, akkor el lehet kül- K |^Hj deni. ^H K^H Szükség van olyan szabályzókra, hogy bizonyos átsorolások ese-HH tében nem feltétlenül kell a vezetőnek minden esetben vita jUl |^H tárgyává tenni a dolgot, de ha testület előtt ismerteti, azt ^H ^B indokolni kell. Ez nem sérti az egyszemélyi felelős döntést. Indokolni kell az egész kollektíva előtt. Ezt megelőzi a helyiHH mm párt es tömegszervezeti vezetőkkel való döntés. Ott is indokat^H ni kell. Tömegszervezeti es párt vonatkozásban is ügyelni kellH BB arra, hogy a megbeszéléseken résztvevő párt- vagy szakszerve- 1B| ^B zeti titkár ténylegesen a testület véleményét képviselje. ^H ;i Itt is világosan tisztázni kell, hogy mihez szükséges a válasz-H',.-] ^ tett szerv vezető általi képviseltetése. ^H ||B Oszvald Lajos: Nagyon érdekes ez a vita, eppen azért, mert meghallgattam két ||B Ireljg igazgató elvtársnak a hozzászólását is. Ezt szerettem volna ||B HB hallani tőlük, hogy amit elméletben megtanultunk, azt ők h©- HH gyan csinálják a gyakorlatban. Én meg tudnám mondani, hogy hol^H alkalmazzák jók üzemen belül az egyszemélyi vezetést, de inkább* |B tapasztalatot szeretnék ismertetni, hogy nálunk a dolgozók ho-^B gy^n igénylik a demokratizmust és amit Dobos et. megfogalmazott^B HH hogyan élnek a demokratizmussal, ügy fogalmaznék, hogy nem is ^B • az értelmezésből származik hiua, hanem a meg nem érté-sbol. 5-V 1 Az értelmezéssel is baj van, de nálunk általában a meg nem ér-HSI tésből származnak problémák. HB Az egyik fórumon, az üzemi tanácskozáson valóban elmondják a Bl HH dolgozók a véleményüket, de tapasztalható az is, hogy az ille-^H tő gazdasági vezető valóban számadatokat mond. Egyik f#ntos HB feladat arra nevelni a dolgozókat miért kell hozzászólni, htl B HH B és miért van joga hozzászólni. Hogy mi történik a köz tulájde-^H ^H nával, ennek erősitése a dolgozók tudatában nincs meg. ^^H HH a a. gazdasági vezetés egyik fontos feladata volna az üzemi, a HH Bl ^ tulajdonosi szemlélet erősitése. Másik probléma a meg nem ér- KB HH tés olyan szempontból, hegy nem érzik annak szükségességét, |^H M hegy igénybevegyék a dolgozók segitségét. ^B Wm Érdekes, amit Vukán et. mond. Alaposan fel kellene készülni, i^B |B amikor termelési tanácskozáson beszél valaki a d©lg®zók előtt. |B Nem tisztázott a közvetlen és közvetett demokrácia, hogy me- ^^| Wm lyik kérdést kell közvetlen és melyiket közvetett utón megtár-^^| H gyalni, retorzió probléma. H Előfordult, hogy kikértük a dolgozók véleményét különböző kér-^^| H désekről és az egyik őszintén elmondta a problémát. Másnap ^^| WW magához hivatta az üzemvezető és megkérdezte, hogy miért nem ^B ^B^ mondta ezt nekem meg. Utána jött hozzám panaszra a dolgozó. ^^| |B Mondtam neki, menjen vissza az üzemvezetőhöz és tisztázzák, j^^| H hogy ez retorzió vagy nem. ^^| H ü gazdasági vezetőnek éreznie kell, hogy a dolgozók véleménye,^^| H határozott segítsége nélkül nem tud dolgozni. ^^H Egyébként az anyaggal egyetértek, elfogadásra javaslom. B| ; v--_ Jakosits Lajos: Nem véletlenül vetettem fel kérdésként a szövetkezeti demok- I*;', H| ráciát. Több és egész inas demokrácia érvényesül a szövetkezet-HH B| ben, mint az üzemekben. Annak következtében, hogy a szövetke- HHH zet:i dolgozó részese az egész vagyonnak és termelésnek.
