Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XXII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1970 (HU BFL XXXV.27.a/1)

1970-10-17

SS fLí-j^’ a« eSész társadalomban végbement pozitív mással szemben elnézők, időnként vélt igazságot'tránkat nniáHcísáo °/*:a*:o^ Poli- rendszeresebbé váltak a pártnapok, csoportos be- I

r||

B^R .^ 0 es' Növekedett a párttagság, az ajánlók fele- kért is kiállnak. Egyeseknél előfordul, hogy képes• ’'°n' ag >s íesze „balról szélgetések. A pártszervezetek egyre inkább felis- BfljB

ossegerzete. A párttagságra való felkészítésben ségeikel túlértékelik. Olyan téves nézet is fellelhető, "» u„ i « oi7HnMrrnniun a i ...... merik, hogy a sajtó, a rádió és a televízió javuló j^Bfl

^Bl egyre nagyobb részt vállalnak a tömegszervezetek, amely a szerénységet álszeméremnek tartja. ... A" nárt8 ..egtobbe? együtt ke- tájékoztató munkája mellett továbbra is elengedhe-W^m elsősorban a KISZ. Az általános fejlődés ellenére Találkozunk olyan jelenségekkel, hogy egyes f , , . ‘ ír-mahh -g?. *! .aJa,V1!etoen V(-'t°dik tetlen a párttagság és a dolgozók rendszeres, gyors, ^^B

^B ne any pai tszervezetnél e munkával nem jelentő- párttagok pártmunkájukat igyekeznek a minimum| '•meodalom Sok** viHt^'iT £■ t^u •mUg,.nVnd!g közvetlen tájékoztatása.

■B stgene megfelelően foglalkoznak. Kifogásolható a ra csökkenteni; rendszertelenül látogatják a párt- I “r . • ( - .‘ , r u “‘Politikánk. A pártszervezetek politikai munkáját, a tájékozól^B^l

I^Sd _ei yszei tueg, a céltudatosság hiánya, különösen a rendezvényeket, nem vesznek részt a pártoktatásf , ?®y. ’.f!3153 vagyunk. dást segíti a politikai irodalom terjesztése. Az eb-B^^B .121 ai o gozok vonatkozásában. Nem fordítanak bán, pártmunkát csak munkaidőben kívánnak vé,og.^ ° d u U1P° d>ka irányi- ben rejlő lehetőségek azonban még nincsenek kel° gondot saját párttagságuk összetételének elem- gezni, tagdíjfizetésnél alacsonyabb kategóriába asa . ..... lően kihasználva. Gyakran okoz problémát bizonyos ^^^B

zescie es az ebből következő feladatok meghatáro- akarnak kerülni stb. Tudománypolitikánk kerületi vonatkozásban ér- kiadványok hiánya, illetve késése. A terjesztésben ^^^R

^B -sasai a. Párttagjaink mintegy 75%-a végez állandó jel>1 telmisegi korben is csupán a „Tudománypolitikai helyenként jelentkeznek hiányosságok. A terjesztői

^^B legü pártmunkát. Választott funkciót a párt- és töirányelvek megjelenesevel összefüggésben került munkahelye, szerepe még sok pártszervezetnél ^^B

^^B Párttagságunk eszmei, politikai helyzete, cselek- megszervezetekben a párttagság több mint 35",()-a eloterbe. A viták középpontjában az elvek érvényé- tisztázatlan.

vési egysége alapjában szilárd, többségében egyet- tölt be. A választott testületek többségében a pártfMr^ll ^ °geS * ' a yal’ a toizulastól való Rendszeresebbé vált a Pártbizottság tagjainak, a j^^B

^^R értenek pártunk politikájával, aktívan részt vesznek tagság legképzettebb tagjai dolgoznak. A pártszer*' ( A ?, ... kerületi tömegszervezetek vezetőinek, a pártszervej^^^R

R^^R annak megvalósításában. A különböző nemzetközi vezetékben és a tömegszervezetekben tevékenykedő , ,. d tr,m,n a pp1 cs a* a ami személyzeti mun- zetek titkárainak gyors tájékoztatása. A központi tákérdések kapcsán egységesen állnak ki a párt po- párttagok munkája eredményes. Egy-két pártszer- 8 „egw\i a,.°, .°nyd. , ‘V1 e_I V!enyes.ü* az c'vck jékoztatók a korábbinál gyorsabban jutnak el a ^^^R

^^^R litikája mellett, annak védelmében. Ugyanakkor a»- vezetben a vezetőség ütőképessége gyengébb a kiegységes ei c niezese es azo gya oi ati megvalósí- párttagság egészéhez. Több alkalommal tájékoztatgodalom, ingadozás és fenntartás is jelentkezik. ' vánatosnál, ez kihat a pártélet irányítására, a poliasa' ,at, ,ua . . , ’ ^S1 t'sszusat megelőzően sok vi- tűk a gazdasági vezetőket az időszerű gazdaságpo^^B

A gyakorlati munka során nem minden kommu- tikai, cselekvési egységre, a párttagság aktivitására. ? —n/ J° ° *? ?. ,°.n\A ^on8re_s'szus litikai témákról, a kerületi termelőtevékenységben ^^B

^B nista képes azonnal megérteni és következetesen tel- Gyakorlattá válik, hogy a pártmegbízatásokat a tag- A^o^ittkai^mzoüsá^iqfiV máine^_e\°U' jelentkező legfontosabb tendenciákról, feladatokról. ^^B

jesíteni a feladatokat. A problémák összetettsége az gyűlések adják. A végzett munkáról való beszámol. , ■ , S. ' 1 ^ fH'Za a a Gyakoribbá váltak a felsőbb párt- és állami ve^^^B

■ ^életi képzettség hiánya, a pártmunkáskor- tatás' dicséret vagy elmarasztalás azonban ezen a pSSÍSSL K

C Í, káder -tők látogatásai kerületünkben. Biztosítottuk. H

zett tapasztalatok elégtelensége, az adott párt- fórumon még ritkán fordul elő. alapjan a Pa.. tb^o tsag_ kialakította a pat t kadét- hogy vezetőink találkozhassanak a kerület aktivis^B

^B szervezet munkájának gyengesége nehezíti és egv- A taggyűléseket a Szervezeti Szabályzatnak és a CS. az. a ,a^ ff,' „1 miJn a^a . ‘ÍP.Cf.C!a °s " táival, üzemi kollektívákkal. E találkozók hatéko^^^B ben szükségessé teszi, hogy az eszmei politikai cs'e- helyi igényeknek megfelelően pártszervezeteink Vd. 1 .1 a. d-U Cn.t ,.c. ‘! a as '’1L> c al 11 nyan segítették a párttagság és a dolgozók tájékolekvési egységet, ;i párttagok aktivitását állandóan TMnte«5e„ moBlattjik. ElökéLitésükre „aBV aok számát, w tói o a m.noa,lesek rancijo i, »j. z„ttósí, ' H

proQífcííb- fniioenoíii «uciuuuciii . , ,\ ' 44 . , &'y

fogalmazta a követelményeket mind a tartalom.

fejlesszük. ndot foiditanak. A párttagság megjelenese a tagmind -i tekinintőhon A javuló tájékoztatás ellenére jogosan vetik fel

A Párttagság fegyelmi helyzete jó, 1966-1970- gyűléseken 75—85" „-os, a témáktól függően 10— . . . .. lf ... ■ ,4 . 4 . a párttagok, a dolgozók, hogy a tájékoztatás esecn 25-en (0,9* «) részesüllek pártbüntetésben, ki- * ® lrOS a felszólalók aránya. A párttagság rendsze',llu c. ,tS21 ^. e 1 ,a Pal szcl VkZ0 L. e lenként még mindig megkésve és leegyszerűsítve

zártunk a párttagság soraiból 34 főt (1.2",,). 2!) főt n,nt élénken reagál a külpolitikai és a gazdasági, az a Poh lkai B,zotlsag hatarozatanak megismerésére. ju( (l, hozzájuk Gyakoribb és alaposabb tájékoztatöröltünk (l.l"o), kilépeti 18 fő (0.6" „). A párttagok életszínvonallal kapcsolatos kérdésekre. Elméleti, megértésére es végrehajtására. A pártszervezetek. tást várnak az üzemek, intézmények helyi gazdasági |H

1,1%-ának van érvényben levő pártbüntetése. A ideológiai kérdésekben mérsékeltebb az aktivitás. az allamr vezetők minden iorumon megvitattak a ,v. politikai kérdéseiről is. “

fegyelmi határozatok „kai: pártmegbízatás és párt- A párteoportok tevékenysége ellentmondásosan CS szcmelyzetl munkaval kapcsolatos tcnn'* Információs rendszerünk alapvetően megfelelő.

elet elhanyagolasa anyag, károkozás, hanyagság, er- icjiodik. Egyes partszervezeteknel a pártcsoport élet ‘ p.' , . ... .. .

,k k.lf|(„.mun A pártszervezetek figyelemmel kísérik a párttagsákolcstelcn magánélet, .szakosság, disszidálás, mun- ‘cndszeresse es tartalmassá vált, ugyanakkor ,,A got es a dolgozókat foglalkoztató politikai kérdéseka- es szolgalat, fegyelem megsértése stb. A párt- TMsult az allando. átszervezés, műszakok átcsopor^ A Pá. t Véer.ír, ' kot. Tapasztalataikat hasznosítják a helyi agitációs

tagsag nem lep fel kellő meggyőző erővel *1 l r/ i tositasa dezorgamzalia, negatívan befolvásnli'i m testületek szerepe es leluosscgc. A Pait-Vegrehaj* .

í r 11, bb<yu/jU L,UVL1 a Ia/a . . , . , J ’ h tlVctn ueioryasoija a . ,, A „;(nH 0 KAriíll.r0:iíwvió«i cs propagandamunkaban. Egyes helyeken, elsosormunfcafegyelem ellen, egy kis részénél nem kidé- partcsoportok munkáját. ob.zottsag cdkc sz t U a ke, ul kad . ll^t - b;m a/ intt,xnu,nvckbc,n ós iskolákban, a pártszerve-H g.t° a tagdíjfizetési fegyelem. Néhány párttag mun- A Parttagsag részvételé a párt- és állami rendez°'Vet- aTMl?ne* ‘“lltasdl. a azoU btk,,velktzi zol még ,u,n értékeli kellően az egyes rétegek po^B kasort ped.g le kellett szerelni, nem megfelelő ma- vényeken példamutató; olyan rendezvényeken is. kadervaltozasok ,s b.zony.tjak litikai hangulatát. A kerületi tömegszervezetek és

H gatartasa miatt. ahol partunk.vüliok tömeges részvétele lenne cél- A kerület. Pár bizottság hatáskörében korábban m„zua|mak ml(irmacios .-endszerének fejlesztésével

^^B Pártszervezeteinkben a kritikai légkör általában ^zeru A tomegszervezetek és tömegmozgalmak ve- 115 [? Vwltallami'-J. ^.]t f ,,, javítanunk kell a tájékozottságunkat a lakosság

^B jÓ- A Pá’Tt.igok bátran bírálják a gazdasági vezetés zelfebf « párttagok aránya megfelelő. w-1' Vezeto ta[tozlka különböző rétegeit foglalkoztató kérdésekről. H

hibáit. Már sokkal árnyaltabban kritizálják a párt- Az alapvetően szilárd eszmei, politikai egység rekkel való rendszeresebb, érdemibb loglalko/a.s. ' h

^^B szervezetek életét, a vezetőségek munkáját, a kom- mellett tapasztaljuk, hogy a párttagság egy része lé- Pártmunkásaink többségükben alkalmasak a párt A propagandamunka a IX. kongresszus óta mind

^BB munisták magatartását. Találkozunk olyan véle- nyögés kérdésekben nem lát világosan, esetenként előtt álló megnövekedett feladatok végrehajtására. a résztvevők számát, mind az oktatás színvonalát

^^^B ménnyel, hogy nem érdemes bírálni, mert annak a többséggel ellentétben külön, a párt álláspontjá- A gazdasági vezetők rendszeresebben, tervszerül,- tikint\. jeltntösen fejlődött. láttunk politikája

^B nyílt, vagy burkolt megtorlás a következménye A *° 1 tlld véleményt képvisel. E különvélemények ben foglalkoznak a kádermunkával. A minősítések non nu „nmi 'in ,n iui ■ oc i s i v í o tvit ome

. . . . ' cvökere ;i íviri fAiow* a.. , , . . ., , . , ,, kedelt a szervezett politikai oktatásban résztvevő

pa.ttagok nagy részé a jogos bírálatot elfogadja u "Pait le“LS0 th szinte kizárólag partnyíltabbak es őszintébben delik meg a minősített .!..... . . , . ,

...... J r.zeríí kendek közöli ............................, , , párttagok es partonkivuliek szama. .Jelenleg a part^B , „Az UZT' dCn,0kraC,a megvalósulásáról a párt- A közel-keletválság'^kh’obKmás k®' • „ nmnlcajat. A káderek k.valasztasaban csökkentek a ^ „im(.Kszi.1.vi.zi.ti ok(alasban több mint 5000 fő. a H

H tagsag velemenye pozitív de tartalmának határ,,- s, ( rés/e . ^ b^"°bJ^nasak°r a Pa^ltagszubjektív vonások. Meg mindig tapasztalható endolgozóinak egvharmada vesz. részt.

|H| zottabb fejlesztését igényli. Tapasztalataink is iga,. w a piomemal nem osztalyalaprol kogedmeny, elsősorban a politikai követelmény róvah

^^B zolják, hogy az üzemek egy részében nem megfe- ^i'htette meg. Torzulnak a békés egymás mellett sara. A pártoktatás keretén belül évente 100—110 tan|J^B

lelő az üzemi demokrácia. Azoknál a vállalatoknál ‘'les elvi es gyakorlati kérdései. Jobb- és baloldali Kádermunkánk gyengéje, hogy a lehetőségektől folyam működött, 1900—2000 résztvevővel. A hall^B

ahol a gazdasági eredmények nem jók, a vezetés '“'zetekkel találkozunk a szocializmushoz vezető elmarad a munkások folyamatos tervszerű nevelése. gatók közel 70"„-a párttag. 40",,-a no és 30" ,,-a fi-BH hiányosságai, a szervezetlenség, a vezetők közötti j'. ,>s u,\a nemzo,‘ sajátosságok előtérbe kerítvezető funkcióba állítása. Nem kielégítő mértékű zikai dolgozó. A kerületi párttagság kétharmada

viszály mellett mindenütt megtalálható a párt- es p>S° kl'.,x l'scbt'n- NaP‘ probléma a kínai kérdés, a a fiatalok és a nők előmenetele sem. A statisztikai rendszeresen képezi magát a politikai oktatás kü^B tömegszervezet, véleményeinek mellőzése, a dolgo^ ;bigoszlaviához való viszonyunk érszemlélettől óvakodva, a jövőben ennek megváltó/.- lönbo/o tormáin.

zók észrevételeinek semmibevétele. nvílt S<1' It ' ,1''s,(,’vt'l kapcsolatban inkább a helyzet tatását fontos politikai kérdésnek kell tekintenünk. A gazdasági reform bevezetésével a pártoktatás

^B A párttagság többsége kötelességtudó, áldozat- áíláiiLnhlr'hek- • 'l an,'v ‘ÍÍ‘Í u jelonlkezik; A kinai Tájékoztató és információs munkánk a Politikai középpontjába a közgazdasági propaganda került. ^B

^B kész- Ez lemérhető a munkahelyen a helytállásban Romániával k- n • • °1- ",tV'Clekko. ncm találkoztunk. Bizottság 19(15. június H-i hatarozatanak végrehaj- A párt oktatás jelentősen segítette a reform szüksé^B a különböző akciók során. Kisebb kérdésekben ecv ' ; ‘ ‘ , al cso att)an az úgynevezett rendcsitása során jelentősen fejlődött. Az. utóbbi években gességének megértését, gazdasági és társadalmi cél■ ucitas tgen.ve es az árnyalt vagy nyílt nacionalizmus

■■ B