Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XXII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1966 (HU BFL XXXV.27.a/1)
1966-10-28
■“ m Hpl :'-' ffIBlÍ H H| «. 30 - - 51 - ^B |BH ^B aaaközeként kell kezelniük az üzemi és heljd hibák, hiányossá ságot a munkások tartják el. E nézetek leküzdése szívós poli^B ■ „v eneni következetes harcot# A helyi problémák közül a mun tikai felvilágosító munkát kíván pártszervezeteinktől. ^B ■ JLk elsősorban a bürokrácia növekedését és a szervezetlensé■ M get bírálják# Gyakran hangoztatják, hogy a helyes ozpo 2./ Az értelmiség eszmei, politikai fejlődésének néhány vonása^. H kópzelések a végrehajtás során torzulnak# Természetesen a mun ^ Kerületünkben 600 pedagógus és műszaki értelmiség, 80 orvos és ^B H kások között is megtalálhatók a helytelen kispolgári nézetek. mintegy 5o kutató dolgozik. Többségük más kerületben lakik, j^B ^B Találkozunk - bár más rétegekhez viszonyítva kisebb mértékben - ennek ellenére néhányan aktivan résztvesznek a kerületi közj^B M a nacionalizmussal, a vallási befolyással. életben. A munkásokkal való foglalkozásnál különösen az üzemi,.„demqkráértelmigépünk politikai arculata - azon túl, hogy lényegében ^B ^Hj cla érvényesülésére kell nagy gondot fordítani.,. A munkások több • nagy többségük a szocializmus építésének alapvető kérdéseivel sógében erősödik a szocialista tulajdonosi tudat. Éppen ezért egyetért - igen változatos. Egy részüknél őszinte és fennta,r-BB egyre határozottabban kifogásolják, ha mellőzik őket az üzem tás nélküli közeledést tapasztalunk a párthoz. Jellemző, hogy problémáinak érdemi megvitatásában. E téren még sok a proba pedagógusok 1/4—e. a műszakiak, és kutatók lo- 15 aZ —” ^B ■ léma. A termelési tanácskozások gyakran formálisak. A dolgozók vosok 8- 9 %-a párttag. Úgy értékeljük, hogy jelentősen bővült ^B ^B véleménye, javaslata sokszor és sokhelyütt elsikkad. A gazdaa párthoz közelállók köre is. Mindezek ellenére az értelmiség |H ^^B ságirányitás reformjával kapcsolatban többen az üzemi demokrákörében még igen jelentős a szocializmustól idegen kispolgári-, ^B ■ cia megröviditésétől félnek. polgári eszmei, politikai hatás. Megtalálható a nacionalizmus, H ■ a munkásosztály vezető szerepének meg nem értése, az anyagias^B ■ \ munkások más rétegekhez való viszon.-ya. az egyes rétegekről, ság. az individualizmus, a vallásos világnézet, a krjtíkátlflfi. ^B ■ alkotott véleménye differenciált. A munkásokhoz az értelmiség nyugati mádat, stb. H H körén belül a műszaki értelmiség áll legközelebb. A velük való H szoros munkakapcsolatból következik, hogy munkájukat elismerik, Műszaki értelmiségünk körében az anyagiasság és a kritikát lan ■ értékelik. Konkrétan, személyre szólóan bírálják viszont az nvuestimádat okozza a legtöbb problémát. Ezzel a helyzettel ^B H egyeseknél tapasztalt nibákat, szemléleti és erkölcsi problépártszervezeteinknek azért is számolniok kell, mert mindkét ^B H mákat. A pedagógusok esetében már inkább általánosítanak. Ez hatás közvetlenül kihat a termelés területére. Hasonló, s köz^B ^B az általánosító vélemény alapjában pozitív. Nézeteiket és hivétlenül a munka eredményességét zavaró szemléleti probléma ^B báikat döntően a gyermekeiken keresztül ismerik meg és bírálkutatóinknál a kollektív kutatás ellen fellépő individualiz^B ^B ják. Negatív általánosítással találkozunk az orvosok és művémus. E kérdés jelentőségét aláhúzza, hogy kerületünkben két H ^B azek megítélésében. Elsősorban anyagiasságukat, indokolatlanul országos jelentőségű kutatóintézet működik. Pedagóguóinknál H ■ magas jövedelmüket kifogásolják. a legveszélyesebb a nacionalizmus és a vallásos.világnézet .hfiz H ■ t-ása! A pedagógus pártszervezetek harcolnak ez ellen, feliépé- B ^B A parasztság helyzetének megítélésében a munkások többsége sük azont,an még nem elég eredményes. ■I szűk környezetében szerzett tapasztalataira szorítkozik. A ve- Bl H lük dolgozó kétlakiakat a háztáji kiegészítő jövedelme alapján Eszmei- politikai szempontból igen sok még a tennivaló az H előnyösebb helyzetben levőnek tekintik és ezt a véleményt kiorvosok körében. Itt szinte valamennyi polgári- kispolgári né■ terjesztik az egész parasztságra. A piaci kapcsolat során szerzet erőteljesen hat. A túlzott anyagiasság, az orvosét?.ka meg- H ■ zett tapasztalatok is erősitik a munkásokban azt a nézetet, aártéaéhez ^7.Pt és ez ggnrialista egészségügyünkre igen ká- H ■ hogy a parasztság nagyobb jövedelemmel rendelkezik, a parasztros. A hiy°^azerető orvosokra támaszkodva, a közvéleményt H H formálva k»V itt változást elernunkj. H ■|L ?;*3 ,1J ___________________ J
