Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XXI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1982 (HU BFL XXXV.26.a/4)
1982-01-07
Sági 1.napirendi pont; HMM jBfel Gall! Mik lóg et, szóbeli kiegészít és e_. HP 1982.évben a papíripari vállalatok önálló tervet készítettek. A gaz- HHBb BBHb dálkodás tekintetében néhány terület decentralizált lett. A^kereske- HH delmi tevékenység területén döntő lépést volt^az, hogy a központi HP beszerzési anyagok nagy része a gyár hatáskörébe került. Jövedelem MBBÜ Wm szabályozás tekintetében pedig szintén azonos a bel3o szabályozás a HHfl WM népgazdasági szabályozó rendszerben rögzítettekkel. A gyár a bér«W mm tömeggel szabadon gazdálkodhat 3 %-ig, bérszínvonalat fejleszthetnek «■ Wm aőt ezen felül is felhasználhatnak. A bértömeg növekedés előre meg MBMm BEI van határozva, melyet a gyárak megkapnak. Az összes bernovekedesbol jjgHínB Bn| 6° %-a teljesítmény alapján, 3o %-a a folytonos munkakörben dolgozok V ' részére kerül kiosztásra, lo %-al a vállalat gazdálkodik. Us3zesse-XH p-ében a gyárak jövedelme szinte teljes egeszeben előre tervezhető. hí--,; Előre ösztönző tipusu bérgazdálkodást folytat a vállalat. Az 5 napos MH munkahétre való áttérést a termelés további fokozásává! sikerült meg- H| HB valósítani. Az 5 napos munkahétre való at-téres csökkentette a foly- HIH §ÍSB A tonoa munkarend ösztönző hatását. A folytonos munkarendben dolgozok|M| fflm W nál a tényleges munkaidő csökkenést szabadnapok formájában valósi-Ml toltuk meg. A szakaszos munkarend tekintetűben pedig a termelckenyscg jHH HB fokozásával igyekeztünk pótolni a munkaidő csökkenést. A folytonos üzem létszámfeltöltését nem sikerült megvalósítanunk. HB HeI Kérdéseket tett fel: K ür. Bölcsey György, Szer Ferenc, Csűri István, Kutas! Józseí, Bartha |Hra| István, Varga Lászlóné, Jakab László és Vegheiyi Andor elvtarsak. H A feltett kérdések; A tervalku az egész vállalatot érintet be vagy flBH csak a gyáregységet. A még le nem kötött mozgoberb sajab erőből ■ megművelni, erre van-e ifhetflaég. A dolgozók képzésének oaztenEe-_ IMH m aé -milyen konkrét formában történik. Milyen lehetőség van arra, hogy HjBra 9EB a nagy vállalat a bérszínvonal megkötéstől eltekintsen. Kévés az MgM mi utalás az anyagban azokra a tevékenységekre, amelyek a minőség meg- HEH Wm m javí tását célozzák. A munkaverseny dotálás bérből^tortenike._Az elet- mgm sa • színvonalat hogyan értelmesük, á gyárból eltávozok - akar hivatalos mai HÍ iip-vben is - nyilván vannak-e tartva. A bértömeg a vállalat áltál meg BH van-e határozva, vagy pedig a gyáregységek önálló mérleget készítenek. MM A mozgó béreknél kialakult százalékos aranyok _ eseteben ezuKSoges-e fH HBI változtatni. A tartalék képzésére a vállalati szinten ^megadott beibe-HB meg ad-e lehetőséget. Ha a mozgóbérek nem a teljesitmenyhez, a cél||H h ■ leladaühoz, a minSeá/áiez kötődtek, akkor mihez. A kifizetlek milyen KB HB cimen történnek. Az 1982.évi mozgoberarany hogyan fog alakulni. Mi- E9H HÍ lyen az az arány, amely leginkább ösztönöz a folyamatos termelésre. B99 bHH A folytonos üzemben dolgozók beállási százaléka alacsonyabb, mint a H^H HM szakaszos üzemben dolgozóké, milyen tényezők hatására alacsonyabb. ^ H| Wm A helyi párt- és szakszer. ismeri-e az előterjesztett anyagot, _es H| MH hogyan segitette az anyag előkészítését. A bérkategóriák a beállási BHB H| százalék és a munkaerő között ellentmondás --an, hogyan lehet ezt fel-Wm oldani. HEH ■ A feltett kérdésekre Galli et. válaszai: A tervalku a gyáregységek ^ B bH B 71: a vál’lalaL Vözütt folyté'; bizonyos szabói 1 yzokkai. Alap vol t _ az előző EHB évben elért bázis eredmény. A gyár jelenleg bázis erdekeltsegi rend-WM szerben dolgozik. A mostani bérszabályzat lényegesen ösztönzőbb, WBS H . .
