Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XXI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1976 (HU BFL XXXV.26.a/4)

1976-09-23

^H| A magyar szőrmeruházati ipar jelenlegi termolásenek, minto.,y

^ME háromnegyed részét , tőkésexport j énak pedig több mint n^-gy —

IK ütődét, a minisztériumi ipart képviselő PANNÓNIA állítja ele. BH

A vállalat az újpesti törzsgyáron kivül, a volt csepeli S|

SZŐRMEKONFBKCIÓ VÁLLALATOT / II.gyár./ , a volt szegedi SZŐRME ÉS EŐRRUHÁZATI ÜZEMET / III. gyár./ és az elmúlt évek- 9H bon fejlesztéssel létrehozott kunszentmártoni, " KIKÉSZÍTŐ HM

AS KONFEKCIÓ 11 gyárat, /IV.gyár./ foglalja magába. KB

A vállalat 2.500 főt foglalkoztat, a halmozatlan termelési és kibocséjtásl értéke 600 millió forint, amelynek 50 %-a '9H

• / mintegy 7 millió dollár / tőkés export rendeltetésű. H|

^ A csepeli gyár, mint a létrehozott új vállalat második számú

gyáregysége az ipartan végrehajtott.első összevon sok ■ m a,

1960. VII. hó elsejével alakult meg. Ezt megelőzően az 1950. J

évi államosítástól az összevonásig, mint különálló 3sormok, nfekcionáló vállalat működött a PANNÓNIA SZCRMEÁRUGYÁR volt H

csepeli gyártelepén. Alapanyag szükségletének túlnyomórészt, flH az akkor csak szőrmésbőr kikészítéssel foglalkozó PANNÓNIÁBÓL szerezte be.

Az államosítást követő rövid fellendülés után az ötvenes evek |^B derekán a hazai szőrmeszakma visszafejlődött, termelcse BH

^ munkaerőállománya lényegesen visszaesett. Az iparpolitika

akkori elképzeléseiben, a szőrmeipar fejlesztése vagy sta- flB

bilizálása nem szerepelt.

Néhány év elteltével azonban a helyzet kedvezőbbre fordult, H

A külkereskedelmi és devizális szempontok fokozatos előtárj^fl

be kerülésével, az iparvezetés is felismerte a szőrme az alma ■

műszaki színvonalában rejlő export lehetőségeket, és közpon^B

ti beruházási juttatásból 1959-ben megkezdődött a PANNÓNIA 3Z RMEÁRUGYÁR rekonstrukciója és ezzel egyidejűleg a hazai szőrmeipar fejlődéso. ^B