Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XXI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1964 (HU BFL XXXV.26.a/4)

1964-02-19

■ fl

■ Különösen azolc a dolgozók nem akarják elfogadni az újat, B

H a korszerűt, akik 1-2 évvel a nyu^dijkorhatár előtt all- ■

H nak, ezek nem is akarnak a fejlődéssel lépést tartani. ■

H Fizetési ár ún / tálánsúg a textiliparban: ezzel a kérdés- ■

H sel kapcsolatban alapvetően fontos a káderekkel való ■

H foglalkozás. Voltam olyan pártbizottsági ülésen, anol ■

H a gazdasági vezetők adminisztrativ eszközökkel akartak ■

K őzt a kérdést megoldani. Ez belyteleb, mert a lehetősé- ■

H gek és perspektívák meg vannak más vonatkozásban és B

H ezekkel élni kell. fl

A három műszak problémája: biztos, hogy ez riasztja a fi- B ■I atalokat. De ha a perspektívát vesszük figyelembe, egyre ■

WM több üzembe vezetik be a folytonos üzemelést, három mü- fl

^fl szakot, akkor ez nem is olyan riasztó. Fejlődni elsősor- fl

H bán csak a munkán keresztül lehet, az a mérnök, aki ne fl

j^fl üze ragyakorlat a van jobban megállja a helyét a különböző fl

tervezőintézetekben is. , . fl

^fl Megítélésem szerint a legkomolyabb probléma, hogy a regi B

^B káderek nem foglalkoznak megfelelően az utánpótlással. fl

^fl Bár csodálkozom azon, hogy ez igy van, hiszen a Posztó- fl

gy; rban nagyon komoly felkészültséggel renaolkező műszaki B ^fl 'járda van• Véleményem sz cint a felsőbb vezetés sem fog- fl

^fl lalkozik a kádorkórdéoek megoldásával megfelelően. fl

^B Hárskúti eb.: Az anyag összeállításával, tortáméval egyetértettem. fl

H féröleti szinten mutatja a vállalat erőfeszítéseit, _ fl

^B eredményeit. Azonban mindezt meg kell komolyan vizsgálni fl

népgazdasági szinten. A többletköltség nem vezetett cél- fl ^fl hoz, mert az exportáló vállalat elzárta az utat, mondván, fl

^fl ha azt folyásit ja az már dotációhoz vezet. Az export jfl

flfl vállalati szinten gazdaságosság szempontjából nem ősz- fl

^fl tönző, mert maga az önköltségi ozámitás rendszere som fl

jól van kialakítva, nem ösztönöz, nem mutatja ki a tor- fl ^fl nék tényleges önköltségét, lo—po k—ig rejt magában külön— fl

^fl böző lehetőségeket. Nem mutatja a tényleges kalkulációt, fl

amely az export eltolódás szempontjából fontos lenne. fl

|B Probléma, hogy ne Utó áron adjak ki a feladatot, mennyiség fl

^fl nélkül. Bzt kétféleképpen lehet megoldani. Alacsonyabb ■

önköltséggel es magasaob önköltséggel, szén a ponton jfl

B ütközik 'a"'vállalati érdek a népgazdasági érdekkel. ■

^B W 26,5 millió mellett kétszer annyit kell kihozni, hogy a ■

célul tűzött Ft—oö nettó árat teljesítsük, sz az expor— fl ^fl tót népgazdasági szempontból nem megielelő irányba viszi. fl

^^fl Az import anyag felhasználása az elmúlt évben nem volt fl

^B egyenlő bős. Az import anyag csökkentése a minőségre néz- ■

■I vo problémát jelent. Igaz, hogy ha 2u milliót megtaka■

^B rltunk 5 millió ráfordításból jelentkezik. ■

^B Problémát jelent a gyapjú készlet is, amely_ jolenle. 5-6 ■

^B napra elegendő. Az még mos jó, mert volt amikor csal: 1—2 I

^B naora való készlet volt. Nincs választék, fel kell dolgoz-fl

|H ni, mert a tervet különben nem tudjuk teljesíteni. fl

B _____>____________ |